2021-05-28-péntek

2021. május 28.
Évközi idő 8. hét péntek

Evangélium Szent Márk könyvéből

Mk 11,11-26

Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a templomba. Ott körülnézett, és mindent szemügyre vett. Mivel már esteledett, a tizenkét apostollal együtt kiment Betániába.
Amikor másnap eljöttek Betániából, Jézus megéhezett. Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valami gyümölcsöt. De amikor odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem érkezett el a fügeérés ideje. Ekkor így szólt:
„Senki se egyék rólad gyümölcsöt soha többé!”
Tanítványai is hallották ezt.
Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Jézus bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta:
„Hát nem azt tanítja az írás: »Az én házamat minden nép az imádság házának nevezi majd?« Ti pedig rablók barlangjává tettétek.”
Amikor a főpapok és az írástudók értesültek erről, azon tanakodtak, miképpen okozzák vesztét. Féltek ugyanis tőle, mert az egész nép lelkesedett tanításáért. Amikor beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
Másnap reggel, amikor a fügefa mellett vitt el az útjuk, látták, hogy tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá:
„Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!”
Jézus ezt válaszolta nekik:
„Higgyetek az Istenben! Bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja a hegynek: »Emelkedjél föl, és vesd magad a tengerbe«, és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az valóban úgy is lesz. Azért mondom nektek, bármit kértek imádsággal, higgyétek, hogy megkapjátok, és el is nyeritek.
Amikor pedig imádkozni készültök, bocsássatok meg annak, akire nehezteltek, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti nem bocsátotok meg egymásnak, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.”

Elmélkedés

“Az én házamat mindenki az imádság házának nevezi majd” (Mk 11,17)

A mai evangéliumban két olyan történetet hallunk, amely először megütközést válthat ki bennünk, ha azonban elmélkedünk rajtuk, akkor a lelki javunkat szolgálhatja. A történet szerint Jézus kiűzi a kereskedőket a templomból, ahol a munkájukat végezték (Mk 11,15) és megátkoz egy fügefát azért, mert nem hoz termést (Mk 11,14). Hogyan kell ezeket az eseményeket helyesen értelmezni?

A Szentírást magyarázók szerint abból kell kiindulnunk, hogy Jézus cselekedeteit a Mennyei Atya iránti szeretet indította. Jézus tettével „visszaállítja a templomnak a törvényben garantált és megkövetelt szentségét. Ami szent, az Istennek van fenntartva, nem kényszerülhet alantas, pusztán emberi érdekek szolgálatára” (Martos Levente Balázs, Márk evangéliuma, 237). Jézus ezt tanítja: “Az én házamat mindenki az imádság házának nevezi majd” (Mk 11,17). Az elszáradt fügefa történetben a prófétai üzenetet találunk. A próféták tanítása szerint elítélik azokat, akik nem hozzák az igazság gyümölcseit (Iz 5,7). A fügefának, a nyár az üdvösség eljövetele miatt „zöldellnie” kellene (Mk 13,28).

Milyen lelki és erkölcsi üzenete van számunkra az evangéliumnak? Isten Országa megtérést, gyökeres változást kíván tőlünk. Életünknek meg kell tisztulnia a bűntől és a jócselekedet gyümölcseit kell teremnie. A megtisztulást jelzi a templom megtisztítása, a jócselekedeteket pedig a bőséges gyümölcstermés, amit a fügefa nem valósított meg. Jézus tanítása a megújulás módjára is útmutatást ad. Jézust be kell engednünk lelkünk templomába, engednünk kell, hogy Ő szabadítson meg minket a bűneinktől és az Ő szeretete indítson minket a jó cselekedetekre.