2021-09-13-hétfő

2021. szeptember 13.
24. évközi hét hétfő, Aranyszájú Szent János püspök és egyháztanító emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 7,1-10

Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt:
„Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.”
Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel:
„Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat méltónak arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – akkor elmegy, ha a másiknak meg azt mondom: »Jöjj ide!« – akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: »Tedd meg ezt!« – akkor megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek:
„Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.”
Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.

Elmélkedés

“Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.” (Lk 7,7)

A mai evangéliumi rész a kafarnaumi százados hitével ismertet meg minket. Ez a pogány ember megérzi a Jézusból kiáradó szeretetet, a kegyelmi erőt, így üzen neki, hogy jöjjön el hozzá és gyógyítsa meg beteg szolgáját. Amikor Jézus már majdnem odaér, a százados elé küldi a barátait azzal az üzenettel, hogy magát méltatlannak tartja ahhoz, hogy hozzá betérjen. Elég, ha Jézus „egy szót szól” és meggyógyul a szolga.

A Szentírás tudósai több fontos részletre is felhívják a figyelmünket. Ilyen fontos részletek a százados személyének vonásai. Több jó tulajdonságát is megismerhetjük. Először is, számára értékes a szolgája (Lk 7,2). Nem tekinti egyszerű alattvalónak, hanem a közössége tagjának, akiért áldozatot is hoz. A századosnak jó emberi tulajdonságát mutatja az is, hogy vannak barátai. Jézus elé a barátait küldi (Lk 7,6). A legfontosabb, hogy volt hite, hitt Jézusban, arra is kész volt, hogy ő is hívővé váljon. Ezt mondja: „Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám” (Lk 7,7). Jézus is ezt a hitet dicséri meg nála.

A történetet hallva felmerülhet bennünk a kérdés: Mit jelent számunkra a hit? Az Egyház tanításának az elfogadását, bizalmat, Isten kegyelmére való ráhagyatkozást? Ez a százados bízott abban, hogy Jézus természetfeletti ereje a szolgájára is kiárad. A százados hitének a példaértékét mutatja, hogy szavai még a szentmise kánonjába is belekerültek. A hívek az áldozás előtt ismételik a szavait: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a lelkem.”

A mai napon az Egyház Aranyszájú Szent Jánosra (344-407) emlékezik, aki azért tudott erővel beszélni Jézusról, mert mélységes hite volt. Gondolatai ebből a hitből fakadtak,  és ezt hallgatói is megérezték.