2021-10-08-péntek

2021. október 8.
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpatrónája, főünnep

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 1,26-38

Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
Ennek hallatára Mária zavarba jött, és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta:
Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!
Mária ekkor megkérdezte az angyalt:
„Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?”
Az angyal ezt válaszolta neki:
„A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.”
Erre Mária így szólt:
„Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!”
Ezután az angyal eltávozott.”

Elmélkedés

“Üdvöz légy, kegyelemmel teljes” (Lk 1,28)

A mai ünnepünk eredete Szent István királyra vezethető vissza, aki az ország jövőjét reménytelennek látva felajánlotta azt Égi Édesanyánknak ezekkel a szavakkal: „Ég királynője, e világ jeles újjá szervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik istenhozzádot mondván a lelkemet a te kezedbe ajánlom”.

Az országnak erre a védelemre azért volt szüksége, mert a jövője bizonytalan volt. István fia, Imre herceg meghalt, az országon belül a pogányság erősödött. Több mint 800 évvel később, 1896-ban pedig XIII. Leó pápa országunk felajánlására hivatkozva Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) néven új főünnepet ajándékozott nemzetünknek. Szent X. Piusz pápa tette az ünnepet október 8-ra.

Milyen üzenete van ennek az ünnepnek? Elsősorban azt erősíti meg bennünk, hogy ha egy nehéz helyzetben levő ember vagy egy nép bízik Isten jóságában, akkor Jézus édesanyjában, Szűz Máriában segítőre találhat. Ennek a felismerésnek nemzetünk életében is nagy jelentősége van. Ha végigtekintünk hazánk történetén, akkor láthatjuk, hogy Égi Patrónánk, Mária, segítségünkre volt. Az országot nem tudta megtörni sem a tatárdúlás, sem a 150 égig tartó török uralom, sem a különböző nagyhatalmak hódító törekvései, sem a ma divatos hamis ideológiák. Az ország védelmét Szűz Mária mindig szerényen, csendesen, szinte láthatatlanul adja meg számunkra, mint amilyen szerényen az angyal szavára igent mondott. Mindszenty József bíboros úr is Szűz Mária segítségében bízott a háborút követő kommunista diktatúra idején. 1947. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Boldogasszony évet hirdetett. Az év során nagy zarándoklatokat szervezett, amelyeken úgy mutatta meg Szűz Máriát, mint Égi Édesanyát, akihez a magyar nemzet fiai mint édesanyához fordulhatnak. Ebben az időszakban, 1947. október 8-ra, Magyarország Főpatronájának ünnepnapjára, Magyar Nemzeti Kongresszust szervezett. Ezen megerősítette Szent István király felajánlását. Ezen a napon a püspöki kar jelenlétében így beszélt erről: „A Magyarok Nagyasszonya tisztelet nem más, mint egy árva, ágtalan, megtépett, megszaggatott nemzetnek odahanyatlása Isten Anyjának és a nemzet anyjának a lábai elé. Kitárjuk a sebeket, elpanaszoljuk a keresztjeinket, csalódásainkat, megmutatjuk arcunkon a szégyenpírt, amit hordozunk, és jólesik neki kitárni azt, amit az ember édesanyja előtt szokott kitárni.” (Mindszenty József hercegprímás beszédei II. 137. old.).

A Boldogságos Szűz Mária csendes jelenlétét, segíteni akarását, közbenjárását fejezi ki a következő történet. Történelmi feljegyzések szerint a XVI. században Budavár bevétele előtt a templomban levő egyik szép Mária szobrot befalazták, nehogy az akkor már fenyegetően jelenlevő törökök kárt tegyenek benne. Sok évvel később az emberek már nem tudtak a befalazott szoborról, de továbbra is kérték Mária közbenjárását. Ő reményt adott számukra. Amikor 150 év múlva a templom is felszabadult, az eléje felhúzott fal leomlott és a szobor újra láthatóvá vált. Az eseményt úgy értelmezték, hogy nemzetünk égi védelmezője, a Boldogságos Szűz Mária csendesen, láthatatlanul, de mindvégig jelen volt és reményt adott az emberek számára.

A mai ünnep lehetőséget ad számunkra, hogy köszönetet mondjunk a Magyarok Nagyasszonyának azért, hogy nemzetünk történelmében és a mi egyéni életünkben is jelen van és segít. Kérjük őt, hogy továbbra is járjon közbe értünk!