2021-10-09-szombat

2021. október 9.
27. évközi hét szombat

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 11,27-28

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, felkiáltott egy asszony a tömegből:
„Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált!”
Erre ő így válaszolt:
„És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és meg is tartják!”

Elmélkedés

“És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és meg is tartják!” (Lk 11,28)

A mai evangéliumi rész egy rövid, de fontos mozzanatot tartalmaz Jézus életéből. Jézust hallgatva egy asszony felkiált a tömegből, és Máriát, Jézus anyját, boldognak nevezi. Jézus megerősíti ezt a vélemény-nyilvánítást, de a boldogok körét kibővíti: „És még milyen boldogok azok, akik Isten szavát hallgatják és meg is tartják!” (Lk 11,28). Ezzel Jézus jelzi, hogy a jelenlévők élete is boldog lehet.

A Szentírás magyarázói hívják fel figyelmünket néhány részletre, amelyek segítik a szöveg mélyebb megértését. Az egyik ilyen üzenet az, hogy a korabeli felfogás szerint az anyák nagyságát a fiaik nagysága adta meg. Mária nagysága is abban mutatkozott meg, hogy gyermekét méhébe fogadta és tejével táplálta (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 282. old.).

Jézus válaszának legfontosabb üzenete az, hogy Mária boldogsága mások számára is elérhető, ha “hallgatják Isten szavát”, és annak üzenetét „meg is tartják”. Ez minden tanítvány számára elérhető (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 282. old.).

A harmadik üzenet az, hogy a boldogság példaképe maga Jézus édesanyja, aki meghallotta Isten szavát, igent mondott az Úr szavára, és aki ezt az igent élete minden döntésében cselekedetté is váltotta. Rokona, Erzsébet is azért nevezi Őt boldognak, mert hitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki. (Lk 1,45). Ezt a boldogságtudatot erősíti meg Mária is hálaadó énekében, a Magnificat-ban, amikor önmagát boldognak nevezi: “Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék” (Lk 1,48).

Mi a mai üzenet számunkra? Korunkban, valószínű a válságos idők miatt, sokat foglalkoznak a boldogság kérdésével, és annak forrásául a sikeres életet jelölik meg. Úgy gondolják, hogy a látványos, nagy eredmények, és a széleskörű ismertség teszik az embert boldoggá. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elért “eredmények” valamiféle elégedettséget jelenthetnek, de boldoggá nem teszik az embert. A boldogság nem földi eredmény, hanem ajándék, amit egyedül Isten adhat meg számunkra. Isten ezt úgy adja meg, hogy a boldogság megtapasztalásával azt jelzi nekünk: életünk jó irányban, az üdvösség felé halad.