2021-10-11-hétfő

2021. október 11.
28. évközi hét hétfő, Szent XXIII. János pápa emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 11,29-32

Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk:
„Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek. Az ítéleten majd ezzel a nemzedékkel együtt megjelenik Dél királynője is, és helyeselni fogja elítélésüket, hiszen ő a föld végéről is eljött, hogy hallgathassa Salamon bölcsességét; itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon. Ninive lakói is ott lesznek az ítéleten ezzel a nemzedékkel együtt, és helyeselni fogják a megbüntetését, mert ők Jónás szavára bűnbánatot tartottak; itt pedig nagyobb valaki van, mint Jónás.”

Elmélkedés

“Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek.” (Lk 11,30)

A mai evangéliumi részben a csodaváró tömeg jelet kér Jézustól, hogy igazolja magát, csodatevő erejét. Jézus a jelet kérőket “gonosz nemzedéknek” nevezi, majd elmondja nekik, hogy ők is Jónás próféta jelét kapják: “Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz az Emberfia is jel ennek a nemzedéknek” (Lk 11,30). Vagyis ahogyan Jónás három napig volt a cethal gyomrában, úgy lesz Jézus is feltámadása előtt három napig a föld gyomrában. Felmerülhet bennünk a kérdés: Miért sorolja Jézus a kérdezőket a gonosz nemzedék tagjai közé, hiszen jel kérése az Istentől nem számított bűnnek abban a korban? Hiszen az angyali üdvözletkor Szűz Mária is jelet kért.

A Szentírás magyarázói itt arra hívják fel figyelmünket, hogy a csodaváró tömeg Jézustól égi, vagyis látványos, kozmikus jelet kért (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma). A hit lényege pedig nem az, hogy az ember látványos, mindenkit meggyőző jelet kapjon, aminek aztán nem tud ellenállni. A hit elsősorban nem bizonyítékokra, hanem Istenre hagyatkozás, amit megelőzhet egy személyes jel, amely azonban mások számára talán nem is olyan fontos esemény. A jel azonban nem helyettesíti a hitet. (Ortensio da Spinetoli: Lukács 404. old.).

Mi a mai üzenet számunkra? Jézus feltámadásának nem volt és nincs kényszerítő ereje sem Jézus kortársai számára, sem a mai ember számára. Voltak és vannak, akik elfogadták, és voltak és vannak, akik valamilyen más magyarázatot próbáltak adni a dolgokra. Mi is szabadon dönthetünk arról, hogy feltámadását elfogadjuk vagy nem: Isten nem kényszerít minket a benne való hitre. És igaz, hogy Jézus feltámadását közvetlenül senki sem látta, a feltámadt Jézussal csak kevesen találkoztak, de az Istenre nyitott, és a természetfeletti kegyelemre hangolt ember számára az apostolok tapasztalata és az üzenetnek, mint örömhírnek a befogadása döntő jelentőségű. Jézus feltámadása ugyanis az egyik legfontosabb kérdésünkre, a halál utáni életre ad választ. Nagyon lényeges, hogy a Jézus szavára adott válaszunkat az ajándékba kapott kegyelem készíti elő, amely a személyes találkozás lehetőségét is megadja. Nem látványos, kozmikus módon, hanem a lélek mélyén.

A mai napon az Egyház Szent XXIII. János pápára (1881-1963), a II. Vatikáni Zsinat összehívójára emlékezik, aki hitt abban, hogy a zsinaton az Atya és a feltámadt Jézus által kiárasztott Szentlélek majd megújítja Isten népét, az Egyházat.