2021-10-22-péntek

2021. október 22.
29. évközi hét péntek

Evangélium Szent Lukácskönyvéből

Lk12,54-59

„Ha látjátok, hogy nyugaton felhő támad, mindjárt mondjátok: »Eső jön!«, és úgy is történik. Ha déli szél fúj, azt mondjátok: «Hőség lesz!», és megjön az is. Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel? Miért nem ítélitek meg magatok, hogy mi az igazság? Amikor ellenfeleddel a hatóságokhoz mégy, igyekezzél még az úton kibékülni vele, hogy a bíróhoz ne hurcoljon. Mert ha a bíró elé visz, akkor a bíró átad a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vet téged. Mondom neked, ki nem szabadulsz onnan, amíg tartozásodat az utolsó fillérig le nem fizeted.”

Elmélkedés

„Képmutatók! Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel?” (Lk 12,56)

A mai evangéliumi részben olvasható egy olyan üzenet, amely mélyebb megfontolásra indíthat minket. Jézus az őt hallható tömegnek felrója, hogy a természeti jelenségeket figyelve következtetni tudnak arra, hogy mi fog történni, de az emberi történelem jeleiből nem tudnak olvasni: “Az ég és föld jeleiből tudtok következtetni; a mai idők jeleit miért nem ismeritek fel?” (Lk 12,49). Jézus szavait hallva az emberben felmerül a kérdés, hogy mit jelent Jézus szerint az “idő”, és mit jelent az “idők jeleinek” olvasása?

Az Úr szavainak értelmezésénél abból kell kiindulnunk, hogy az emberiség története nem véletlenszerű események sorozata, hanem üdvösségtörténet, amelyben Isten kibontakoztatja a tervét. Ha ez így van, akkor a történelem eseményeit szemlélve valóban fontos dolgokat tudunk kiolvasni életünkre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a Szentírás magyarázói felhívják a figyelmet arra, hogy a görög szövegben a “kairosz” szó szerepel, ami nem általánosan a metronóm által mért időt jelenti, hanem a kegyelemmel átjárt időszakot, amelynek üzenete van a jelen számára. A „mai idők”megnevezés különös jelentőséggel bír, mert abban a kegyelmi időszakban, éppen Jézus működésében vált valósággá Isten uralma.

Ebből következik az is, hogy a történelmi eseményeket, vagyis a “jeleket” fel kell ismerni, s nem szabad mindenféle eszmei vonulatot kitalálni anélkül, hogy a valóságos eseményeket, a jeleket ne vennénk figyelembe. A szavak becsaphatják az embert, de a tények kevésbé. Az üdvtörténetre prófétai szózatok hívták fel a figyelmet, egyben azonban az eseményeket kísérő tények is. Jézus kortársainak bűne abban áll, hogy nem olvasták a prófétákat, s nem értették meg híradásaikat. (Ortensio da Spinetoli: Lukács, 445. old.).

Jézus példát is mond arra, hogy az időt hogyan kell felhasználnunk. Ha az embernek lehetősége van arra, hogy “útközben” kibéküljön az ellenfelével, akkor elkerülheti, hogy az ügy a bíró elékerüljön, ő pedig börtönbe jusson (Lk 12,58). Az “útközben” egy olyan „kegyelmi idő” lehet számára, amikor az igazságosság szerint rendezni tudja ügyét ellenfelével szemben.