2021-11-03-szerda

2021. november 3.
31. évközi hét szerda, Porres Szent Márton emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 14,25-33

Abban az időben, amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt:
„Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de az építkezést befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi:
»Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.«
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.”

Elmélkedés

“Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom” (Lk 14,27)

Jézus, miután elhagyta az előkelő vezető házát, a köréje gyűlt embereknek követésének feltételeiről beszélt. Az első feltétel az volt, hogy Őt mindenkinél jobban kell szeretni (Lk 14,26). Második feltételül a kereszthordozást jelölte meg (Lk 14,27). A harmadik feltétel a realitásérzék, vagyis a valóságnak megfelelő tervezés volt (Lk 28-32). Ehhez két példát is hozzátett: a szőlőjébe őrtornyot építő gazdáét és a háborúba induló királyét. A gazdának fel kell mérnie, anyagi lehetőségei megengedik-e, hogy a megkezdett tornyot befejezze, a királynak pedig hogy tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit jelent a kereszthordozás, hiszen Jézus idejében a keresztre feszítés a legnagyobb fájdalommal járó kivégzési mód volt. A Szentírás magyarázói szerint a kereszthordozás elsősorban azt fejezi ki, hogy Jézus a “halál útjára” lépők elszántságát kívánja meg követőitől. A kereszthordozás jelentheti továbbá azt is, hogy sorsközösséget kell vállalnunk Jézussal a szenvedésben és a halálban. A mindennapi kereszthordozás, amiről Jézus egy másik helyen szól, nem egy egyszeri döntés, hanem hogy a Jézust követő embernek új élethelyzetekben ezt a döntést minden nap meg kell erősítenie (Kocsis Imre: Lukács evangélium, 225. old.). A realitásérzék azt is jelenti, hogy felmérjük magunkban, képesek vagyunk-e és hogyan helytállni a mindennapi helyzeteinkben. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a harcba induló király képe azt jelzi, hogy Krisztus mellé állva háborút kell folytatni az emberiség létét fenyegető összes hatalom ellen (Ortensio da Spinetoli: Lukács, 491. old.).

A kereszthordozás tehát számunkra állandó készenlétet és áldozatkészséget jelent. Az egyes élethelyzetekben fel kell ismernünk, hogy Jézus mit kíván tőlünk, és azt meg is kell tennünk. Ez csak úgy lehetséges, ha Jézussal állandó párbeszédben vagyunk, vagyis imádkozunk. Mások keresztjeinek a hordozása pedig lehetővé teszi, hogy a szeretet erejét mélyebben éljük át.

A mai napon az Egyház Porres Szent Márton (1579-1639) szerzetesre emlékezik, aki megkülönböztetett szeretettel fordult a szegények felé. Ez a szeretet az Oltáriszentség imádásából táplálkozott.