ehavasi

Kedves Újlaki Hívek!

2021. április 12.
Húsvét 2. hét hétfő

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 3,1-8

Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki:
„Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te művelsz, ha az Isten nincs vele.”
Jézus így felelt neki:
„Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.”
Erre Nikodémus megkérdezte:
„Hogyan születhetik valaki újra, amikor már Öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe, hogy újra szülessék?”
Jézus így felelt:
„Bizony, bizony, mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.

Elmélkedés

„Ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” (Jn 3,3)

A mai evangéliumi szakaszban arról hallunk, hogy egy Nikodémus nevű farizeus, aki a főtanács tagja volt, éjszaka idején felkeresi Jézust és beszélgetni akar vele. Az evangélista János nem mondja meg pontosan, milyen szándékkal érkezik, de a szövegből kiolvashatjuk. Nikodémus farizeus volt. A farizeusok egy olyan párthoz tartoztak, ami a makkabeusi idők végén jött létre. Tagjai koruk felfogásával szemben úgy gondolkodtak, hogy Izrael akkor fog megmaradni, ha a Törvényt pontosan betartja. Az írástudók, a törvény magyarázói is közülük kerültek ki. Nikodémus hallhatta, hogy Jézus tiszteletben tartja ugyan a Törvényt, de azt tanítja, kevés, ha valaki megtartja azt, az üdvösséghez az embernek újjá kell születnie. Ahogy a mai evangéliumban is hallottuk: „Ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg Isten Országát” (Jn 3,3).

Mi a Törvény pontos betartása és a lelki újjászületés közötti különbség? – kérdezhetjük. A kettőt nem lehet szembeállítani egymással, mert mind a kettő Isten ajándéka. A lelki újjászületés azt jelenti, hogy az ember nem kényszerből cselekszik a törvénynek megfelelően, hanem a lélek segítségével meglátja Isten szeretetét a Törvény háttérében, így önmaga számára felfedezi a törvény értékét. Ugyanakkor a belső újjászületés által képes arra is, hogy olyan igazságokat is felismerjen, ami nincs benne a Törvényben. Aki pedig lélek nélkül próbálja követni a törvényt, annak a törvény súlyos, elviselhetetlen teher is lehet. Ezért mondja Szent Pál apostol, aki korábban farizeus volt: „a betű öl, a Lélek pedig éltet” (2Kor 3,6). Vagyis lélek nélkül a Törvény betűje öl, a Törvény megtartása a lélek erejében pedig gazdagítja az embert. Nehézségekkel küszködő életünk több olyan dologra is ráirányíthatja figyelmünket, amivel a békésebb időkben nem foglalkozunk. Többek között a törvények újragondolására. Például arra, amit Szent Pál apostol mond a Galatákhoz írt levelében: „Hordozzátok egymás terhét, így teljesítsétek Krisztus törvényét” (Gal 6,2). Ha szívünkben hordozzuk az emberek baját és fájdalmát, melyek a mai világban időnként olyan nyíltan és megrázóan mutatkoznak meg, akkor megtapasztaljuk, hogy Jézus szeretet-törvénye arra is vonatkozik, hogy a másik ember javát, üdvösségét is szolgálnunk kell.

Kedves Újlaki Hívek!

2021. április11.
Húsvét 2. vasárnapja, az isteni irgalmasság vasárnapja

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 20,19-31

Amikor a hét első napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk:
„Békesség nektek!”
Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte:
„Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.”
E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta:
„Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki:
„Láttuk az Urat.”
De ő így szólt:
„Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket:
„Békesség nektek!”
Tamásnak pedig ezt mondta:
„Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!”
Tamás így válaszolt:
„Én Uram, én Istenem!”
Jézus ezt mondta neki:
„Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.

Elmélkedés

„Én Uram, én Istenem!” (Jn 20,28)

A mai evangéliumi szakaszban János evangélista Szent Tamás apostol hitével ismertet meg minket. Ahogy hallottuk, a leírás szerint Tamás először kételkedett, nem hitt Jézus feltámadásában és látni akarta a szegek nyomát, érinteni akarta Jézus kezét, oldalát. Később azonban, amikor találkozott Jézussal, ő mondta ki az első igazi keresztény hitvallást, amikor Jézust így nevezte: “Én Uram, én Istenem!” (Jn 20,28). A mai elmélkedésben próbáljuk végiggondolni: mi is játszódhatott le ez alatt a néhány nap alatt Tamás apostol lelkében? Miben hihetett Tamás Jézus feltámadása előtt és után? Mi az üzenete számunkra mindennek?

János evangélista arról a belső folyamatról, amely Tamás apostol lelkében végbement, nem ad részletes beszámolót, de azért az evangélium néhány részletéből következtethetünk erre is. Tamás apostol sok fontos igazságban hitt már Jézus feltámadása előtt is. Hitte például, hogy Jézus Isten küldötte, hogy Ő a Messiás. Különben nem lett volna a tanítványa. Hitt Jézus természetfeletti hatalmában, erejében. Az evangélium erejét ő is megtapasztalhatta még Jézus életében, amikor a többi apostollal együtt elment hirdetni az örömhírt (Mk 6,7). Sőt, hihetett abban is, hogy Jézus képes arra, hogy az életét adja az örömhírért. De valami még az ő hitét is meghaladta. Talán azt is mondhatnánk, nem volt elég merész a hite: hinni abban, hogy Jézus feltámadt. Más szavakkal: nem hitt Isten végtelen irgalmas szeretetében, hogy Jézus végleg velünk akar maradni, az általa alapított közösséggel. Ami Tamás apostol számára hihetetlennek tűnt, az számunkra már a hit alapjává vált.

Jézus irgalmas szeretete úgy nyilvánult meg Tamás apostol felé, hogy megadta számára a lehetőséget, hogy érintse kezét és oldalát. Ez az irgalom indíthatta Tamást arra, hogy hitvallást tegyen: „Én Uram, én Istenem!” (Jn 20,28).

Mit üzen számunkra a mai napon az Egyház? – kérdezhetjük. Az egyik üzenet az, hogy Jézus feltámadása után közöttünk maradt a kenyérben és a borban. Jézus itt van velünk az Eucharisztiában, Jézus nem kívülről nézi az életünket és drukkol nekünk, hogy egyre jobb eredményeket tudjunk elérni, hanem beáll közénk, velünk együtt küzd és örül. Ezt a velünk együtt való közösségét fejezi ki a szentmise is. Jézus hív minket, Jézus vendégül lát minket, Jézus önmagát adja nekünk és ezzel mindig megerősít minket. Így a szentmise az öröm forrásává válik számunkra. Irgalmasság vasárnapján a másik üzenet az lehet, hogy Jézus irgalmas szeretete felénk is kiárad. Ha a magunk részéről megtesszük felé a lépéseket, például úgy, hogy visszatérünk a közösségbe, akkor Ő irgalmas hozzánk, megbocsát nekünk, és feltárja szeretetének mélyebb titkait.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus közeledtével és a járvány hatásaitól szenvedve ennek a mai evangéliumi szakasznak különleges jelentősége lehet. Jézus jelenléte és a vele való szentségi találkozás megszokottá válhatott, pedig emberi ésszel fel nem fogható, rendkívüli esemény. Ezekben a hetekben van időnk újragondolni az Eucharisztia titkát, a lelki áldozás közben arra gondolni, hogy még ilyen körülmények között is velünk van. Mi gyengék és bűnösök vagyunk, de bízhatunk Isten irgalmas szeretetében és várhatjuk azt az órát, amikor egy szentmisén újra magunkhoz vehetjük Szent Testét. Így a kongresszusra való készülés is mélyebb, tartalmasabb lehet számunkra.

  

Szeretettel,
Ferenc atya

 

Hírek

Erdő Péter bíboros úr április 17-től engedélyezi a szentmisék nép részvételével való megtartását, a rendelkezés teljes szövege itt olvasható.

Erdő Péter bíboros úr a nagyhéten interjút adott az InfoRádiónak, melyben a jelen járványügyi helyzetben való pasztorációról és a szeptemberben tartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről tájékoztat.

Holnap este 7 órakor online Bibliaóra lesz zoom kapcsolódással.

Ha más is szeretne levelet kapni, küldjön e-mailt ide: jelentkezes@ujlakitemplom.hu
Plébániánk: Honlapja,  Youtube csatornája,  Facebook oldala,  Zoom kapcsolódása
Újlaki hangok: legfrissebb száma
Bankszámlánk:  Budapest-Újlak SB Plébánia,  OTP 11702036-20546803