2020-04-14-kedd

 

Kedves Újlaki Hívek!

2020. április 14.
Kedd húsvét nyolcadában

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 20,11-18

Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá:
„Asszony, miért sírsz?”
„Mert elvitték az én Uramat – felelte –, és nem tudom, hová tették.”
Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte:
„Asszony, miért sírsz? Kit keresel?”
Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt:
„Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem.”
Jézus erre megszólította:
„Mária!”
Mária felkiáltott:
„Rabboni!” – vagyis Mester.
„Ne tartóztass! – felelte Jézus. – Még nem mentem föl az Atyához, Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.”
Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak:
„Láttam az Urat.”
És elmondta, amit az Úr üzent.

Elmélkedések a napi Evangéliumról

„megfordult és csak annyit mondott: Rabboni (Mester)” (Mt 28,12)

Ha a húsvéti eseményeket nézzük, felfedezhetjük, ahogy azokban MÁRIA MAGDOLNA nagyon fontos szerepet játszik. Ő az, aki felfedezi az üres sírt (Jn 20,1), ő kapja azt afeladatot, hogy a feltámadás örömhírét elvigye az apostoloknak (Jn 20,2), és végül ő az első, aki találkozik a feltámadt Jézussal (Jn 20,14).

Az eseményeken gondolkodva felmerülhet bennünk a kérdés: Mária Magdolna miért kapott ilyen kitüntetett szerepet? Az evangéliumot olvasva megkaphatjuk rá a választ: a hűsége miatt. Hű volt Jézushoz, amikor mások elbizonytalankodtak, ott volt az asszonyok között, akik segítették Jézust, elkísérte Őt a keresztúton, ott volt a kereszt alatt is, Szűz Máriával és a szeretett tanítvánnyal együtt. Jézus ezt a hűséget jutalmazta meg azzal, hogy feltámadva neki jelent meg először.

Van ennek a mai evangéliumnak egy olyan részlete, ami az imaéletünkre vonatkozóan fontos lehet. Mária Magdolna, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan egy folyamatban ismeri fel Jézust. Először odafordul, látja Jézust, de nem tudja, ki áll vele szemben. Csak amikor Jézus a nevén szólítja, akkor ismeri fel őt. Elgondolkodtató, hogy csak miután Mária Magdolna nem önmagára, az ő fájdalmára figyel, hanem lelkileg Jézus felé fordul, rá hallgat, akkor tud Jézus igazán beszélni vele.

Ez a mi életünkre is igaz lehet. Különösen az imaéletünkre. Ha túlságosan elmerülünk önmagunkban, akkor nem tudunk Jézussal találkozni. Nem önmagunkra, hanem Jézusra kell  figyelnünk, meg kell hallanunk az ő szólítását, s akkor tudunk találkozni vele.

Nehéz időket élünk, mi is tele vagyunk fájdalommal, és ekkor, ha szeretnénk is Jézussal beszélni, találkozni Vele, nem tudunk. Ez a mai evangélium arra indít minket, hogy a nehézségek ellenére hűségesen ki kell tartanunk Jézus mellett. Továbbá arra, hogy ne merüljünk el fájdalmunkban, tudjunk „felé fordulni”, s akkor bízhatunk abban, hogy találkozunk Jézussal, és – ahogy Mária Magdolna tette -, ennek örömét meg tudjuk osztani másokkal.

Szeretettel,
Ferenc atya

 

Hírek