2020-12-10-csütörtök

Kedves Újlaki Hívek!

2020. december 10.
2. adventi hét csütörtök
A Loretói Boldogságos Szűz Mária emléknapja

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 11,11-15

Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról:
„Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie. Akinek füle van, hallja meg!”

Elmélkedés

„asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.” (Mt 11,11)

Karácsony közeledtével az Egyház olyan személyeket állít elénk, akik Jézus eljövetelével, születésével kapcsolatban állnak. Az egyik ilyen kiemelkedő személy Keresztelő János, aki az Ószövetség utolsó és legnagyobb prófétája. Ő az, aki előkészíti Jézus útját, és Ő az, aki tanúságot tesz Róla (Mt 3,11). A mai Evangéliumban Jézus is méltatja őt: „asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.” (Mt 11,11). Hogyan kell értelmeznünk Jézus szavait? – kérdezhetjük, hiszen sok olyan keresztény embert ismerünk, akik elkötelezettségben és erkölcsi értékrend szerint elmaradnak János mögött.

A Szentírás magyarázói rámutatnak, hogy Jézus itt nem személyeket hasonlít össze, hanem két szövetséget, „üdvrendet”, amelyhez a két személy tartozik. „János személy szerint már anyja méhétől fogva ‘megszentelődött’ (Lk 1,15), az Országhoz tartozik, és tökéletessége bizonyára nem kisebb, mint az apostoloké vagy a későbbi szenteké. Küldetése azonban megállt az új idők küszöbénél, és ezért alacsonyabb rendű, mint az evangélium misszionáriusaié” (Ortensio da Spinetoli: Máté, 138. old.). Spinetoli ezzel jelzi, hogy az Újszövetség olyan lehetőséget biztosít az ember számára, ami korábban nem volt adott, sőt talán még elképzelhetetlen is volt. Más szavakkal: Isten szövetségkötése az emberiséggel az Újszövetségben teljesedett ki. Ezért mondja Nagy Szent Leó pápa a karácsonyi beszédében: „Ismerd fel, ó keresztény, nagy méltóságodat” (Imaórák liturgiája I: 343. old.).

A magyarázatot hallva elgondolkodhatunk azon, hogy mi keresztény emberek, akik Jézus követői vagyunk, tisztában vagyunk-e azzal, hogy kegyelemtani vagy üdvrendi szempontból mit jelent az Egyházhoz tartozni. Mi ugyanis, akik gyermekkorunk óta járunk templomba, természetfeletti eseményeket is könnyebben „természetesnek” veszünk. Így gondolkodhatunk hitünk legmélyebb misztériumairól, például az Ige megtestesüléséről és megszületéséről is. Ádvent az a szent és kegyelmi idő, amikor lelkiismereti kötelességünk, hogy ezekről a már jól ismert hitigazságokról is elmélkedjünk, így ezeknek az igazságoknak fénye még mélyebben beleragyogjon a szívünkbe, és cselekedeteinkben is tükröződjön.

Ebben az elmélkedésben az Ige befogadásával, hordozásával, világra hozatalával ezeknek a titkoknak a szemlélőjévé is vált a Boldogságos Szűz Mária, akinek háza, annak kövei Loretóban megtalálhatóak. Ferenc pápa így ír erről az ünnepről: „Ez az ünnep legyen segítségére minden embernek, különösen a családoknak és a fiataloknak és a szerzeteseknek abban, hogy kövessék az Evangélium tökéletes tanítványának, a Szűz Anyának erényeit, aki Krisztust, az Egyház fejét megfoganva vele együtt minket is övéivé fogadott” (Adoremus: 2020. december. 13. old.).