
Kedves Újlaki Hívek!
2020. december 22.
4. adventi hét kedd
Evangélium Szent Lukács könyvéből
Erzsébet meglátogatása alkalmával Mária így magasztalta Istent:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte Üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért otthonába.
Elmélkedés
„Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.” (Lk 1,52)
A Boldogságos Szűz Mária hálaéneke, a Magnificat, széles körben ismertté vált és később a zsolozsma esti dicséretének is a része lett. Imádkozása hatással van nemcsak a személy, hanem a közösség életére is. Aki imádkozza, annak szíve eltelik hálával, és vágyat érez, hogy magasztalja az Urat.
A Szentírás tudósai szerint Mária hálaéneke eredetileg egy megszentelt imaforma volt, amit egy személy vagy közösség a saját életére alkalmazott. Az imádság belső, mélyebb tartalmát jobban megértjük, ha Szent Jeromos latin fordítását összevetjük a korábbi görög szöveggel. A görög szövegben kétszer szerepel a tapeinoszisz szó, amit az egyházatya humilitas szóval fordít. Ez magyarul alázatot jelent. A szöveg szerint az Úr „tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát” (Lk 1,48) és „felmagasztalta az alázatosakat” (Lk 1,52). A Szentírás tudósai felhívják a figyelmet arra, hogy a görög szónak több értelme is van. Jelent alázatosságot is, de jelent megalázottságot, szegénységet, alacsony sorból való születést is (Ortensio da Spinetoli: Máté, 80. old.), (Soltész–Szinyei: Ógörög–magyar szótár). Így a szövegnek társadalmi üzenete is van: Isten letaszítja trónjukról a hatalmasokat és felemeli a megalázottat.
A szövegnek ez az értelmezése egybecseng a hálaének második felével, amelyben Mária nem önmagáért ad hálát, hanem azért, hogy Isten a szenvedők mellé áll és segíti őket (Lk 1,50–56). Ez az értelmezés hasonlóságot mutat azzal, ahogy az evangélium idézi Jézus felolvasását a názáreti zsinagógában: „azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek” (Lk 4,18). Ezt a gondolatot mélyebben elemezve felismerhetjük, hogy Isten azokat kívánja bíztatni és segíteni, akik rászorulnak örömhírére. Továbbá ezzel is magyarázható, hogy az ének széles körben ismertté vált.
Hogyan alkalmazható ez az értelmezés a mi életünkre? Jézus korában politikai messiást vártak, aki majd felszabadítja népét. Ez az elképzelés nem vált valóra, mert Jézus nem volt forradalmár. Ő nem politikai rabságból, hanem a bűn rabságából szabadította meg az embert. De az evangélium üzenetének az emberek lelkében egy belső forradalmat kell kiváltania. Ez azt jelenti, hogy Jézust követve visszautasítja a világias, öncélú hatalmat és annak dicsőségét, alázatos marad, és segíti azokat, akik peremre kerültek, betegek, szenvednek. Ha ezt teszi, részese lesz annak a hálának és örömnek, amely Mária lelkét is eltöltötte, amikor Erzsébet köszöntését meghallotta.

Szeretettel,
Ferenc atya
Hírek
December 24-én az este 6 órás szentmisét a Mária rádió közvetíti, Youtube csatornánkon viszont nem lesz közvetítés.
Holnap a reggeli szentmisén lesz a lelki örökbefogadás lezárása. A hálaadó imádságot az alábbiakban mellékeljük.
Ha más is szeretne levelet kapni, küldjön e-mailt ide: jelentkezes@ujlakitemplom.hu
Plébániánk: Honlapja, Youtube csatornája, Facebook oldala, Zoom kapcsolódása
Újlaki hangok: legfrissebb száma
Bankszámlánk: Budapest-Újlak SB Plébánia, OTP 11702036-20546803