Kedves Újlaki Hívek!
2020. július 19.
Évközi 16. vasárnap
Evangélium Szent Máté könyvéből
Abban az időben: Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek:
„A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték:
„Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?”
Az így válaszolt:
„Ellenséges ember műve ez.”
A szolgák erre megkérdezték:
„Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?”
Ő azonban így felelt:
„Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!”
Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik:
„A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak.”
Végül ezt a példabeszédet mondta nekik:
„A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle.”
Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
„Példabeszédekre nyitom ajkamat, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől.”
Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték:
„Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!”
Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt:
„Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti – az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!”
Elmélkedés
„nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő.” (Mt 13,29)
Ha a kereszténység korai évszázadainak szellemi irányzatait nézzük, felfedezhetjük, hogy voltak olyan nézetek, amelyek az Egyházat a „tiszták”, a tökéletesek közösségének tekintették, és az Egyházból ki akarták zárni a bűnösöket. Ilyen szellemi irányzat volt a 3. század közepén Novatianus eretneksége. Véleménye szerint az Egyházba nem szabad visszavenni azokat, akik a keresztényüldözés során megtagadták hitüket. Ezek végérvényesen elbuktak. Novatianus addig ment, hogy nem fogadta el Cornelius pápa megválasztását, mert ő hajlandó volt visszafogadni a bűnösöket (Vanyó László: Az Ókeresztény Egyház irodalma, 444. old.).
Érdemes felvetni a gondolatot, hogy ez a viselkedés megfelel-e Jézus tanításának. Jézus nem volt kirekesztő a bűnösökkel szemben. A szövegből több fontos igazságot olvashatunk ki. Az első az, hogy a bűn realitás. Ahol búzát vetnek, ott megjelenik előbb utóbb a gaz, a konkoly is. A szentírási szakasz jelzi a bűn misztériumát is, ami azt jelenti, hogy a világban megtapasztalhatunk egy olyan visszahúzó, pusztító erőt, ami a gonosz ellenségtől származik, és ami szembehelyezkedik a jóval. Az evangélium üzenete az, hogy az Emberfia az idők végezetével fog igazságot tenni a gonoszokkal szemben, ez nem a mi emberi feladatunk a jelenben. Az embernek nem a gonoszokat kell megsemmisítenie, hanem a jókkal kell törődnie.
A gyomlálás tehát nem az ember jelenkori dolga, hanem az Istené. Az idők végén Isten majd igazságot tesz: „nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő.” (Mt 13,29)
Hogyan lehet ezeket a gondolatokat a mi napi, jelenkori életünkre vonatkoztatni? Az első gondolat a közösségi életünkre vonatkozik. Egy kérdés, amit felvethetünk: Ha már a gonosszal szövetkező emberekkel egy helyen is élünk, lehet-e együtt élni magával a rosszal, a bűnnel? Hiszen úgy érezzük, hogy a rossz megfertőzhet minket is. Mi sem vagyunk olyan erősek, hogy ennek hatását kibírjuk. Szent Ágoston nagyon szépen megfelel erre a kérdésre, amikor azt mondja, hogy a „bűn elleni küzdelem benne van Isten tervében”. A küzdelem közben az ember megszentelődik, még jobbá válik. Pontosan a rosszal való szembenézés az, ami az embert sarkallja arra, hogy a hitét és erkölcsi értékeit megtartsa. A bűn sötét tónusa mellett válik világossá az erény értéke.
A másik gondolat az egyéni lelki életünkre vonatkozik. A mai evangélium tanírása szerint az embernek nem az a feladata, hogy állandóan a bűneivel foglalkozzon, hanem az, hogy törekedjék a jóra, az erényes életre. Ha a bűneinkkel törődünk, akkor az elvonja a figyelmünket a jóról, és nagyon könnyen aggályosakká is válhatunk, mivel a bűneinktől soha nem tudunk megszabadulni. A természetünk hajlik a rosszra, másrészt a bűn által megsebzett világban élünk. De ha a jót tesszük, akkor a bűn háttérbe szorul, nem marad hely a bűn számára.
A lelki élet mesterei egy nagyon kifejező képet használnak, amikor erről a törekvésről beszélnek. Ha az ember virágot ültet és azt akarja, hogy a virág magasra nőjön, akkor nem a körülötte levő gazt kell tépdesnie, hanem a virágot kell öntöznie. A virág majd túlnövi a gazt. Hasonlóképpen, ha az ember személyiségét ki akarja bontakoztatni, akkor elsősorban nem a bűneivel kell törődnie, hanem az erényes élettel. Ha Istenre gondol, ha Isten szemével nézi a világot, akkor elsősorban a jót és nem a rosszat fogja észrevenni.
Imádkozzunk azért a mai napon, hogy miközben hétköznapi gyengeségeinkkel, bűneikkel küszködünk, maradjunk nyitottak a jóra. Tudjunk kegyelmekben gazdagodni, gyengeségeinken úrrá lenni, és a világot, amiben élünk egyre nemesebbé tenni.
Szeretettel,
Ferenc atya
Hírek
A Kármelhegyi Boldogasszony búcsúi szentmise ma 16 órakor lesz az Ürömi utcai kápolnában és előtte. Utána kerül sor a felújított feszület megáldására.
Ha más is szeretne levelet kapni, küldjön e-mailt ide: jelentkezes@ujlakitemplom.hu
Szentmiséink: https://www.youtube.com/playlist?list=PLF_JNXPr6UpLeRHYjaB9ExnLOdN7SOuGl
Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/groups/1758977171088845/
Újlaki Hangok legfrissebb száma: http://www.ujlakitemplom.hu/pdf/202007.pdf
Bankszámlánk: Budapest-Újlak SB Plébánia, OTP 11702036-20546803
Plébániánk honlapja: www.ujlakitemplom.hu