2020-07-24-péntek

Kedves Újlaki Hívek!

2020. július 24.
Árpád-házi Szent Kinga ünnepe

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 13,18-23

Miután Jézus megmagyarázta tanítványainak, hogy miért mond példabeszédeket, így folytatta:
„Értsétek meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az a mag, amelyik az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”

Elmélkedés

„Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.” (Mt 13,23)

A mai evangéliumban Jézustól a magvetőről szóló példabeszéde magyarázatát hallhatjuk. A példabeszéd az emberi lelket a szántóföldhöz hasonlítja, amely az állapotától függően hoz termést. Az útszélhez és a köves, tövises földhöz hasonlítható nem hoz termést. Ennek ellenére a magvető Isten mégis bizakodó, s a jó föld „jó termést hoz”:„Az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincsorosat” (Mt 13, 23).

A Szentírás tudósai felhívják a figyelmet arra, hogy az evangélium bátorságot és reményt adhatott Jézus korában és az azt követő apostoli korban. Hirdetői ugyan azt tapasztalhatták, hogy kevés ember fogadja be az Úr szavát, és akik látszólag befogadták, azoknál sem hoz mindig termést, de bízniuk kellett Jézus szavainak igazságában, mert bár lehet, hogy kevesen fogadják be, de akik befogadják, azok sokszoros termést hoznak (Jakubinyi György: Máté evangéliuma 163. old.). Ezt igazolta a vértanúk példája is. A vértanúk tanúságtételét figyelő embereket megrendítette azok bátor hite, és gyakran követőikké is váltak. Az élet igazolta Tertullianus szavait: „Mag lett a keresztények vére”.

A példázat hogyan értelmezhető korunkban? Korunk átlagembere sem mutatkozik érzékenynek az evangéliumi mag befogadására. A technikai eszközökkel mesterségessé tett világban élő emberek élvezik annak lehetőségét, hogy gyorsan nagymennyiségű információhoz juthatnak. Mások el vannak foglalva a napi gondokkal, feladatokkal, és nehezen megszólíthatók. Ha azonban az igehirdetőnek sikerül őket úgy megszólítani, hogy a közömbössé vált emberek érzik, hogy róluk van szó, és Isten embere szól hozzájuk, akkor megnyílnak és befogadókká válnak.

A mai nap szentjének, Szent Kingának (1224-1292) aki IV. Béla lánya, Szent Margit testvére volt, sikerült a lengyel és a litván népet megszólítania. Dinasztikus házasságában férjével, V. Boleszláv lengyel fejedelemmel együtt is szüzességi fogadalmat tettek. Kora erkölcsileg sebzett világában jel volt a szüzessége. Emellett templomokat, kolostorokat építtetett és jövedelmét a szegények és az özvegyek megsegítésére fordította. (Imaórák liturgiája III. 1555. old.)