2020-06-28-vasárnap

Kedves Újlaki Hívek!

2020. június 28. vasárnap
Templomunk búcsúünnepe: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, Sarlós Boldogasszony

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 1,39-56

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.”
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, Szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre.”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.

Elmélkedés

„Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45)

A Boldogságos Szűz Mária látogatása Erzsébetnél az öröm útját állítja elénk. Mária meg akarja osztani foganásának örömét rokonával, Erzsébettel, és elindul, hogy meglátogassa őt. Erzsébet, aki szintén öröm hordozója, viszonozza a köszöntést, boldognak nevezi Máriát: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45). Mária ajkán ekkor felhangzik a Magnificat, az Isten jóságát magasztaló ének, amiben önmagát „boldognak” nevezi (Lk 1,48). Plébániánk búcsúján mindig ezt a szöveget olvassuk fel. Most, a járványos időkben, amikor még mindig maszkot viselünk, új gondolatok fordulnak meg a fejünkben. Ilyen körülmények között mi az, ami valóban örömet fakaszt a szívünkben, hogyan tudjuk az örömet hordozni és másoknak továbbadni? – kérdezhetjük.

A világunkban most valóban kevesebb öröm tükröződik az emberek szemében. A vírus terjedése megingatta az emberek biztonságérzetét. Az a biztonságérzetből származó elégedettség, ami gyakran derű formájában is megjelent az emberek arcán, szemében, manapság kevésbé látszik. Ez is jelzés lehet számunkra, hogy az öröm forrása mélyebben van, mint az anyagi javak bőségéből származó elégedettség. Nekünk a hitünkből eredő örömből kell merítenünk és azt kell megosztanunk az igazi örömre éhezőkkel. Nem szabad felszínes tartalommal bíró szavakat mondanunk, amikor hitünkről kérdeznek minket. Csak arról szabad beszélnünk, ami minket magunkat is kiemel abból a megsebzett légkörből, amely körülvesz minket. Ez az öröm pedig arra hasonlít, amelyet a Boldogságos Szűz Mária is ismerhetett, és a saját életére is értelmezhetett az ószövetségi jövendölésekből: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” (Iz 7,14). Máté evangélista olvasóinak lefordítja az Immanuel nevet: „Ez azt jelenti: Velünk az Isten” (Mt 1,23). Ezt az örömhírt élhette át Mária, amikor elindult és meglátogatta Erzsébetet (Lk 1,39), akinek örömteli áldott állapotáról az angyal szavaiból szerzett tudomást.

Templomunkban, az Újlaki Sarlós Boldogasszony templomban több festmény is van, amelyek Mária örömét juttatják eszünkbe. Az egyik a főoltáron található. A kép az Isten kegyelmével megáldott két asszony, Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, amint átkarolják egymást. Mindkettőnek öröm sugárzik az arcáról, jelezve, hogy hordozzák és megosztják örömüket és befogadják a másik örömét is.

A másik festmény a Szent Anna oltár képe. Máriát, mint fiatal leányt ábrázolja, amint figyelemmel hallgatja szüleit, Joakimot és Annát, akik az Írás lapjaiból feltehetően az ószövetségi jövendöléseket olvassák, magyarázzák. Mária arcán elmélyült figyelem tükröződik. Nem tudhatja még, hogy ez a jövendölés az ő életében, személyesen ővele fog beteljesülni, de a lelkét felkészíti a titok befogadására, ami az öröm forrása lesz számára. Ezzel mintha jelezné számunkra, csak akkor tudunk Isten titkaiban elmélyülni, ha hisszük, hogy életünk során, egy járvány sújtotta világban is, mindig velünk van az Isten. Ez a hit készít fel bennünket az Úr befogadására és indít arra, hogy azt az örömet, amelyet lelkünk mélyén megtapasztalunk, hordozzuk és megosszuk másokkal.