2020-09-05-szombat

Kedves Újlaki Hívek!

2020. szeptember 5.
22. évközi hét szombat
Kalkuttai Szent Teréz szűz emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 6,1-5

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt:
„Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?”
Jézus válaszolt nekik:
„Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.”
Majd hozzátette:
„Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Elmélkedés

„Az Emberfia ura a szombatnak is.”  (Lk 6,5)

A mai evangéliumi rész témája a szombatra vonatkozó törvények betartása. Lukács evangélista leírása szerint Jézus és az apostolok olyat tettek, ami tulajdonképpen megszegte a szombat törvényét: „tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették” (Lk 6,1). Az ószövetségi törvények szigorú értelmezése szerint a kalászok „tépdesése” aratásnak, a „morzsolgatás” pedig ételkészítésnek számított (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 128. old.). Jézus többféleképpen érvel. Először arra hivatkozik, hogy a menekülő Dávid király és társai is megszegték a törvényt, amikor abból a megszentelt kenyérből ettek, amiből csak a papok ehettek. Másodszor messiási létére hivatkozva kinyilvánítja, hogy „az Emberfia ura a szombatnak is”(Lk, 6,5).

A Szentírás magyarázói néhány fontos részletre hívják fel figyelmünket. Az egyik fontos megjegyzés, hogy Jézus nem a szombatra vonatkozó parancsot vonja kétségbe, hanem azt az adott helyzetre – éhség – értelmezi. Ahogyan Dávid király is értelmezte a megszentelt kenyerek evésére vonatkozó törvényt, úgy Jézus is értelmezi azt. Lehetnek ugyanis olyan esetek, amikor a törvényt nem szabad szűk látókörű módon, „betű szerint” értelmezni, hanem az adott helyzetet is figyelembe kell venni (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 129. old.). A másik fontos megjegyzés Jézus messiási hatalmára, Emberfia létére vonatkozik. Ő az Úr, aki hatalommal rendelkezik a törvények felett, és aki minden törvényt az Isten felé irányuló, és a felebaráti szeretet szempontjából értelmez. „Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták” (Mt 22,40). A szeretet szempontja szerint kell tehát a szombati kalászszedést is értékelni.

Hogyan lehet ezt az evangéliumi részt a mi életünkre alkalmazni? A Szentírásból és Szenthagyományból tudjuk, hogy a szombati munkára vonatkozó törvényeket beteljesítették a vasárnapra vonatkozó szabályok. A vasárnap beteljesítette a szombatot. „A vasárnapi kultusz beteljesíti az Ószövetség erkölcsi előírásait, átveszi annak ütemét és szellemét azáltal, hogy minden héten megünnepli a Teremtőt és népének megváltóját” (Katolikus Egyház Katekizmusa, 2176). A szombat a világ megteremtésére utal, a vasárnap pedig arra, hogy Jézus feltámadásával új teremtés valósult meg (Szent II. János Pál Pápa: A vasárnap megszentelése, 24). Az új liturgia középpontjában a vasárnapi Eucharisztia ünneplése áll, amelyben az Egyház megjeleníti Jézus egyetlen és örök áldozatát és megünnepli Jézus feltámadását.

A mai napon az Egyház Kalkuttai Szent Terézre (1910-1997) emlékezik. Legfontosabb feladatának a legszegényebbek szolgálatát tartotta. Rendjének, a Szeretet Misszionáriusainak minden tagja a keresztfára feszített, haldokló Jézus szomjúságát hivatott csillapítani a szegények legszegényebbjeinek szolgálata által.

Szeretettel
Ferenc atya

Hírek

A Sarlós Boldogasszony kórus szeptember 13-án az esti 6 órás mise után előadja Telemann Magnificatját, amelyből a júliusi búcsúnk ünnepén a 10:30-as szentmisén kórusos részleteket hallhattunk ízelítőül. Ezúttal a teljes mű elhangzik vonószenekar, trombiták és üstdob, valamint szólisták közreműködésével: