2020-09-09-szerda

Kedves Újlaki Hívek!

2020. szeptember 9.
23. évközi hét szerda
Claver Szent Péter áldozópap emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 6,20-26

Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt:
„Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj, nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj, nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj, nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.”

Elmélkedés

„Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.” (Lk 6,20)

Ha Szent Lukács evangéliumát olvassuk, feltűnhet számunkra, hogy kiemeli Jézusnak a szegények iránti figyelmességét, szeretetét. Ezért sugalmazott írását a „szegények evangéliumának” is nevezik. Jézus nem szereti jobban a szegényeket, de nehéz helyzetük miatt megkülönböztetett figyelemmel fordul feléjük. Ez tükröződik a mai evangéliumi részben is, amelyben Jézus boldognak nevezi a szegényeket és azokat, akik szegénységük miatt éheznek, sírnak, és akik gyakran gyűlöletet váltanak ki másokban: „Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa” (Lk 6,20). Az emberben felmerül a kérdés: Hogyan lehetnek boldogok ezek a szegény sorsú emberek?

A Szentírás tudósai rámutatnak arra, hogy a közöttünk levő Isten országa, pontosabban „Isten királysága” teszi boldoggá őket. Isten nem a mennyországban kárpótolja őket a szegénységük és a szenvedésük miatt, hanem már itt a földön. Pedig ezek az emberek a szegénységük elszenvedése miatt még nem kiválóbbak erkölcsileg a többieknél. Isten szeretete tehát nem a szegénységük, mint érdemük alapján árad ki rájuk, hanem a szeretet egyszerűen Isten jóságából fakad. Isten királyságában ez a jóság az, ami kiárad a szegényekre. Ahogyan a Boldogságos Szűz Mária hálaénekében, a Magnificatban halljuk: „A hatalmasokat elűzi trónjukról, a megalázottakat felemeli, az éhezőt betölti javakkal” (Lk 1,52) (Székely János: Az Újszövetség teológiája, 95. old.).

Mi az üzenet számunkra? Isten királysága már itt a Földön is megvalósul. Az Egyháznak és a keresztény embereknek kell Isten szeretetét közvetíteni az emberek felé. Emellett nem véletlen, hogy az Egyház társadalmi tanítását tartalmazó ún. „szociális enciklikák” mindig sokat foglalkoztak a szegények megsegítésével, a velük vállalt „szolidaritás”, sorsközösség kifejezésével.

A mai nap szentje Claver Szent Péter (+1654) is sokat tett a szegények érdekében. Mint jezsuita szerzetes Columbiában vállalt missziós munkát és ott elsősorban a behurcolt fekete rabszolgákat segítette.