2020-09-17-csütörtök

Kedves Újlaki Hívek!

2020. szeptember 17.
24. évközi hét csütörtök
Bellarmin Szent Róbert püspök, egyháztanító emléknapja

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 7,36-50

Abban az időben: Egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástrom edényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal.
Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában:
„Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzáfordult:
„Simon, mondanék neked valamit.”
Az így válaszolt:
„Mester, beszélj!”
„Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?”
„Úgy gondolom az, akinek többet engedett el – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus.
Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz:
„Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra.
Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.”
Aztán így szólt az asszonyhoz:
„Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

Elmélkedés

„sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret” (Lk 7,47).

A mai evangéliumi részben egy botrányos esetről hallunk. Egy Simon nevű farizeus Jézust vendégül látja. A látogatást egy bűnös asszony viselkedése zavarja meg. Ez az asszony olajjal keni meg Jézus lábát, könnyeivel öntözi meg azt, majd hajával megtörölgeti. Meglepetésre Jézus elfogadja botrányos viselkedését, sőt, példaképül állítja a farizeus elé: „sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret” (Lk 7,47).

Mi az üzenete az Evangéliumnak? – kérdezhetjük. A szöveget olvasva kitűnik, hogy a farizeus ugyan tisztelettel fordul Jézus felé, de mégis távolságtartó marad vele szemben. Az asszony azonban kifejezi Jézus iránti szeretetét. A könnyek, a csókok, az olajjal való megkenés, a teljességre való törekvés jelei. Ő megtett mindent, ami tőle telt (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 178. old.). Jézus ezt az őszinte, szívből jövő szeretet állítja a farizeus elé példaképül. A Szentírás magyarázói arra is felhívják a figyelmet, hogy az asszony nemcsak azért hálás, mert Jézus a farizeus házában megbocsátotta bűneit. Ő már korábbról is ismerhette Jézust, és megtapasztalhatta irgalmát. A farizeus házába is azért tért be, hogy kifejezze háláját Jézus irgalmas szeretetéért (Kocsis Imre: Lukács evangéliuma, 179. old.). Más szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a bűnös szokatlan viselkedésének oka Isten minden képzeletet felülmúló szeretetének a megtapasztalása volt, szembe állítva a farizeus középszerű viselkedésével (Ortensio da Spinetoli: Lukács, 277. old.).

Mi az Evangélium üzenete számunkra? Az Istennel való mélyebb találkozás érzelmeket is kiválthat bennünk, ami hozzátartozik vallásos magatartásunkhoz. A történelem folyamán voltak olyan időszakok, amikor ennek nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. A XX. század lelkiségi mozgalmai, különösen a karizmatikus megújulás azonban jelezte, hogy korunk emberének igénye van a hitből fakadó öröm érzelmi kifejezésére is. A hitből fakadó szeretetnek kifejezése nyilvánult meg korábban a misztikus szentek, pl. Avilai Szent Teréz írásaiban is.

A mai napon az Egyház Bellarmin Szent Róbert (+1621) püspökre, egyháztanítóra emlékezik. Az ő nevéhez fűződik az ún. „Kis katekizmus” szerkesztése, ami összefoglalta hitünk igazságait, és amely korunkig használatban volt.