2021-02-21-vasárnap

Kedves Újlaki Hívek!

2021. február 21.
Nagyböjt 1. vasárnapja

Evangélium Szent Márk könyvéből

Mk 1,12-15

Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát:
„Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.

Elmélkedés

„Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.” (Mk 1,13)

Néhány évvel ezelőtt az egyik pap ismerősöm mesélte, hogy egy nagyböjti vasárnap az egyik ministráns fiú odament hozzá és azt mondta neki: Az atya tavaly is a megtérésről beszélt. Akkor én megígértem, hogy megjavulok, de semmi nem lett belőle. Megint szememre vetette: Az atya megint a megtérésről beszélt. Újra megígértem, hogy megjavulok. Mit tegyek azért, hogy az ígéretemet meg tudjam valósítani? Azt gondolom, hogy ez a ministráns fiú nem csak a saját problémáját mondta ki, hanem mindannyiunk közös problémáját fogalmazta meg. Nagyböjt első napjaiban mindannyian elhatározzuk, hogy megváltozunk, és sajnos később keserűen tapasztaljuk, hogy ebből az elhatározásból nagyon keveset tudtunk megvalósítani. Az emberben felmerül a kérdés: Mit kell tennünk ahhoz, hogy valóban meg tudjunk térni?

A mai evangélium jó kiindulási pontot ad ehhez. Jézus a következő szavakkal kezdi messiási működését: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). Ezt más szavakkal úgy lehetne kifejezni, hogy vegyük észre, Isten országa közöttünk van. Vegyük észre: Isten szeret minket. Ez a szeretet indítson minket arra, hogy megbánjuk bűneinket. Jézus szavai megadják a választ arra, hogy miért nem tudunk mi megtérni: azért, mert a megtérést saját erőből próbáljuk megvalósítani. Megvan a szándékunk, megvan az elhatározásunk, de hiányzik hozzá a kegyelmi erő, Isten szeretete. Ezért vallunk mindig kudarcot. Tehát nem a bűnbánattal van a baj, hanem az Istennel való személyes kapcsolattal.

Érdemes ilyen szempontból végigtekintenünk az Ószövetségen és az Újszövetségen, a próféták és az apostolok hogyan buzdítanak a megtérésre. Az ószövetségi próféták mindig a szövetségkötésre hivatkoznak. A szövetségkötés Isten szeretetének jele volt. A próféták, amikor megtérésre buzdítottak, felolvasták azt, hogy Isten hogyan kötött szövetséget Noéval, Ábrahámmal és Mózessel. Isten ígéretet tett arra, hogy megvédi a népét. Ahogyan a mai olvasmányban hallottuk: „Megkötöm veletek szövetségemet, többé nem törlöm el valamennyi élőlényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet” (Ter 9,11).

Ha az újszövetségi leveleket olvassuk, látjuk, hogy azok szerzői ugyanazt teszik. Amikor megtérésre szólítanak fel, a Jézus Krisztus megváltása által kötött új szövetséget juttatják az ember eszébe, amelyben Isten különleges módon kifejezte szeretetét. Szent Péter első levelében arról hallunk, hogy Jézus meghalt értünk, bűnösökért, és ezáltal lemosta a bűneinket (1Pét 3,18). Ahhoz, hogy meg tudjunk térni, meg kell keresztelkednünk és hinnünk kell az ő szeretetében. A keresztségben kapott kegyelem fogja lemosni a bűneinket, ez a szeretet adja a megtisztulást, a megtérést számunkra.

Ha az olvasmányt és az evangéliumot megfigyeljük, egy másik nagyon fontos dolgot is felfedezhetünk. Ez pedig az, hogy Isten a kegyelemmel, a szeretettel nemcsak a megtérést, hanem a békét is megadja számunkra. Az Ószövetségben az Isten és Noé közötti szövetségkötés jele a szivárvány volt. A vihar utáni szivárvány jelezte, hogy a föld és az ég erői kibékültek. A mai evangéliumban pedig arról hallottunk, hogy miután Jézus átgondolta messiási küldetését, elfogadta az Atya akaratát, ezzel létrehozva a szövetséget Isten és ember között, békét élt át. Ezt jelképezi az vadállatokkal való harmonikus kapcsolat. Ahogy az evangéliumban hallottuk: „Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki” (Mk 1,13). A Szentírással foglalkozó tudósok azt mondják, hogy ezzel az evangélista azt akarta jelezni, hogy Jézus engedelmessége által helyreállt az a harmónia, amit a bűn megzavart (Martos Levente Balázs, Márk evangéliuma,27).