2021-02-23-kedd

Kedves Újlaki Hívek!

2021. február 23.
1. nagyböjti hét kedd

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 6,7-15

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok. Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy ellenetek vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Elmélkedés

„ne vígy minket a kísértésbe” (Mt 6,13)

Nagyböjt első hetében az Egyház az Úr imáját, a Miatyánkot olvastatja fel. A kérések közül most emeljünk ki egyet és azt próbáljuk összekapcsolni életünkkel. Ehhez támpontot adhat nagyböjt első vasárnapjának evangéliuma, amikor Jézus megkísértéséről hallhattunk. Jézus szembenéz a kísértésekkel és visszautasítja azokat. Erre emlékezve megkérdezhetjük: Mit jelent Jézus kérése, „ne vígy minket a kísérésbe” (Mt, 6,13)? Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Vannak, akik azt mondják, hogy talán szerencsésebb azt mondanunk: „Ne hagyj, hogy kísértésbe essünk”, vagy ha már kísértésbe estünk, akkor Isten „Ne hagyj minket a kísértésben”.

A Szentírással foglalkozó tudósok azt mondják, hogy az eredeti görög „peiraszmoi” szó értelmét kell megnéznünk. A görög szó jelenti a bűnre csábító kísértést, de jelent próbatételt is, amely nem a bűnre irányul, hanem arra, hogy a küzdelem által belülről megerősödjön, megtisztuljon az ember (Ortensio da Spinetoli: Máté, 211). Úgy, ahogyan az Úr az Ószövetségben is megengedte, hogy a Sátán próbára tegye Jóbot. Nem azért, hogy elbukjon, hanem azért, hogy a próba lehetőséget adjon számára, hogy igaz voltát megmutassa. Ennek fényében kell értelmeznünk Jézus szavait. Jézus hatodik kérésének értelme az, hogy mi elfogadjuk a próbatételt, de mivel gyengének érezzük magunkat, alázatosan kérjük, hogy az ne haladja meg erőnket. XVI. Benedek pápa így fogalmaz a Názáreti Jézus című könyvében: „Isten ne szabjon ránk több kísértést, mint amit el tudunk viselni”, majd hozzáfűzi: „Isten ne engedjen ki minket a kezéből” (A Názáreti Jézus I. 145).

Nagyböjt első hetében vagyunk. Jól tesszük, ha Jézushoz hasonlóan mi is szembenézünk azokkal a próbatételekkel, amik élethelyzetünkből vagy életállapotunkból származnak. Nekünk is gondolatban ki kell állnunk azokkal szemben, le kell győznünk őket. De ezt nagyon alázatosan kell tennünk. Tudnunk kell, hogy saját erőből nem tudjuk legyőzni őket, csak akkor, ha ehhez kegyelmet kérünk, ahogy a pápa mondta, „Isten kezében” maradunk.

A mai napon az egyház Szent Polikárp (+155) vértanúra emlékezik, aki kiállta a próbákat, és ezáltal az Úr előtt jó illatú áldozattá vált (Imaórák liturgiája 2, 1415).