2021-02-28-vasárnap

Kedves Újlaki Hívek!

2021. február 28.
Nagyböjt 2. vasárnapja

Evangélium Szent Márk könyvéből

Mk 9,2-10

Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.
Péter ekkor ezt mondta Jézusnak:
„Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!”
Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott:
„Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!”
Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül.

Elmélkedés

„Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” (Mk 9,7)

A mai evangéliumban arról hallottunk, hogy Jézus felviszi három tanítványát, Pétert, Jakabot és Jánost egy hegyre. A hegyen Jézus isteni természete átragyog emberi természetén, a Mennyei Atya tanúságot tesz Róla. A tanítványok maradni akarnak, a színeváltozás azonban megszűnik, lejönnek a hegyről és folytatják útjukat.

Az ember, amikor ezt a történetet olvassa, önkéntelenül is felteszi maga számára a kérdést: Mit akart elmondani Márk evangélista, amikor ezt a történetet leírta? A másik, talán még érdekesebb kérdés pedig az, hogy az Egyház miért olvastatja fel minden nagyböjti időszak második vasárnapján ezt a történetet, hiszen első hallásra úgy tűnik, hogy ez a történet nem a böjtről, vagy Jézus szenvedéséről szól, hanem inkább az Ő dicsőségéről.

Nagy Szent Leó pápa szerint ezt a jelenetet a húsvéti események fényénél kell értelmeznünk. Amikor Jézus Jeruzsálembe megy apostolaival, tudja, hogy szenvedés és halál vár rá. Azt is tudja, hogy legközebbi barátait mindez meg fogja rendíteni, hitében meg fogja ingatni. Ezért meg akarja erősíteni őket (Imaórák liturgiája 2, 134. old.). A színeváltozás-jelenet ezt a megerősítést adja számukra. Az Atya tanúságot tesz a fiúról: “Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” (Mk 9,7). Az Ószövetség két legnagyobb alakja, Mózes és Illés az Ő személyének súlyát jelzi a múlt felől is, hiszen a törvény és a próféták tanúskodnak Jézus mellett.

A mai teológia szintén a húsvéti eseményekből magyarázza ezt a jelenetet, és azt tanítja, hogy a leírásban tükröződik az Egyháznak a feltámadásba vetett hite. Márk evangélista hisz abban, hogy Jézus e színeváltozáskor megmutatta isteni természetét, tehát ez már a feltámadás előképe volt. Ezt jelzi Illés próféta is, akiről azt vallották, hogy a végidőben fog majd eljönni. A színeváltozás tehát már jelzi, hogy Jézusban a végső idő jött el közénk. Ezt a gondolatmenetet úgy lehetne összefoglalni, hogy a színeváltozáskor a tanítványokat megerősítette, ahogy az Atya szeretett Fiának nevezte Jézust, ezért voltak képesek szembenézni a közeli jövő eseményeivel.

Miért illeszti bele tehát az Egyház ezt a történetet a nagyböjti felkészülés idejébe? Valószínűleg azért, mert a keresztények útja, vagy más szóval az Egyház útja, ma sem diadalút, még akkor sem, ha sokan ezt szeretnék, vagy talán így is látják. Úgy tűnik, hogy Jézus tanítása vereséget szenved, mert a világban háborúk dúlnak, szomszédos népek ellenségeskednek, az utcákon hajléktalan embereket és csellengő gyerekeket látni, a tudomány is nehezen tud megbirkózni a járvány terjedésével. Az emberek mintha nem vennének tudomást arról, hogy Jézus a világot megváltotta és üdvözíteni akarja. A nagyböjti időben Jézus az Egyházát is meg akarja erősíteni. Számunkra is el akarja mondani, hogy az Ő élete sem diadalút volt, hanem vándorút, ahogy a görög eredeti szöveg mondja, exodus. Jézus a megpróbáltatásokon, a halálon keresztül ment át az üdvösségbe. Az Egyháznak is ez az útja. De ezen az úton mi sem vagyunk egyedül, mert Jézus minket is felvisz a hegyére, nekünk is erőt ad ahhoz, hogy a világban tapasztalható szenvedéseket és Egyházának a gyengeségeit el tudjuk viselni. Sőt ahhoz is erőt ad, hogy az apostolokhoz hasonlóan hirdetni tudjuk az örömhírt, miszerint a látszat ellenére a szeretet erősebb, mint a bűn. Az emberek lelkük mélyén vágyódnak a szeretet után, érzik, hogy csak a szeretet adhat értelmet életüknek.

Végül még egy gondolat, ami összeköti a színeváltozás történetét és a nagyböjtöt a vasárnapi szentmisével. Jézus Egyházának tanítása szerint a mi lelki életünkben az Istennel való találkozás, a hegynek az élménye a szentmisében valósul meg a legteljesebb módon. Hiszen ide is Jézus hív minket, hallhatjuk szavát az evangéliumban, és hitünk szemével láthatjuk, hogy a kenyér és a bor színe alatt megjelenik közöttünk. Ezért mondja a II. Vatikáni Zsinat a szentmisét a lelki élet csúcsának és forrásának (Sacrocanctum Concilium 10).

  

Szeretettel,
Ferenc atya


Hírek

Holnap este 7 órakor online Bibliaóra zoom kapcsolódással.


Ha más is szeretne levelet kapni, küldjön e-mailt ide: jelentkezes@ujlakitemplom.hu
Plébániánk: Honlapja,  Youtube csatornája,  Facebook oldala,  Zoom kapcsolódása
Újlaki hangok: legfrissebb száma
Bankszámlánk:  Budapest-Újlak SB Plébánia,  OTP 11702036-20546803