2021-01-25-hétfő

Kedves Újlaki Hívek!

2021. január 25. hétfő
Szent Pál apostol megtérése, ünnep

Evangélium Szent Márk könyvéből

Mk 16,15-18

Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk:
„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.”

Elmélkedés

„Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15)

A mai napon az Egyház a nemzetek apostolának, Szent Pálnak a megtérését ünnepli. Az apostolok között ő az, aki Jézus missziós parancsát a saját életére alkalmazza és az akkor ismert világ végére, Spanyolországba is elmegy, hogy “hirdesse az evangéliumot” (Mk 16,15).

Sokan vannak, akik Saul, azaz Szent Pál apostol megtérését – vagy ahogy mondani szoktuk, a pálfordulást – egy pillanat művének gondolják. Valóban, Isten számára nincs lehetetlen. Elképzelhető, hogy valakit kegyelmével megérint és ő egy pillanat alatt hívővé válik. Általában azonban, mint minden fontos esemény, ez is folyamatban történik, aminek vannak kitüntetetten fontos pillanatai. Ilyen lehetett az a pillanat is, amikor Saul a damaszkuszi úton déltájban nagy világosságot lát, földre zuhan és az Úr hangját hallja: “Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 22,7). „Ki vagy te, Uram?” – kérdezi (ApCsel 22,8). A hang pedig így válaszol: “Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te üldözöl.” (ApCsel 22,8 ).

A Szentírás magyarázói azonban rámutatnak arra is, hogy a megtérés folyamata Saul életében már korábban elkezdődhetett. Visszaemlékezéseiben írta, hogy neki mint farizeusnak nagy fájdalmat jelentett, hogy saját erejéből nem tudta megvalósítani a törvény előírásait, “betűit”. Ezért vallotta később: “A betű öl, a Lélek pedig éltet” (2Kor 3,6). Nagy hatással lehetett rá továbbá Szent István diakónus megkövezése is, különösen az az esemény, amikor ruháit a lába elé tették. Láthatta, hogy a fiatal keresztényben nem volt gyűlölet az ellenségeivel szemben.

Arra is gondolhatunk, hogy Szent Pál apostol a megkövezés után néhány nappal azon a kapun áthaladva indulhatott el Damaszkusz felé, hogy “bilincsbe verve Jeruzsálemben hurcolja őket” (ApCsel 22,5), ahol a megkövezés történt. Láthatta azokat a köveket, amelyekkel a diakónust megkövezték. Ezek az események készíthették elő azt a pillanatot, amikor a feltámadt Úr szólt hozzá. A Szentírás magyarázói azt is kifejtik, hogy a damaszkuszi úton történt esemény után még hosszú idő kellett ahhoz, hogy Saul farizeus Pál apostollá váljék. Szükség volt például a damaszkuszi közösség hitére és az Arábia sivatagában eltöltött időre is (Jerome Murphy-O’Connor: Pál története, Európa, 2007. 49. old.). Ezek az események alakították az apostol gondolkodásmódját és adtak lehetőséget számára, hogy addigi életét újragondolja.

Mit üzen számunkra a mai ünnep? A mi életünknek is lehetnek kitüntetett pillanatai, amikor abban “fordulat” következik be. Azonban ezeket az eseményeket a mi életünkben megelőzi az imádság, az Úr jelenlétében való gondolkodás. Általában a kegyelem által előkészített lélek képes arra, hogy olyan üzeneteket felfogjon, ami az életében lényegi változást, pálfordulást eredményez.

Szeretettel,
Ferenc atya