2021-03-27-szombat

Kedves Újlaki Hívek!

2021. március 27.
5. nagyböjti hét szombat

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 11,45-57

Lázár feltámasztása után a Mártához és Máriához jött zsidók közül sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és így tanakodtak:
„Mit tegyünk? Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne. Aztán jönnek a rómaiak, és elpusztítják szentélyünket és népünket.”
Közülük az egyik, Kaifás, aki abban az évben főpap volt, ezt mondta nekik:
„Ti nem tudtok semmit. Gondoljátok csak meg: Jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!”
Ezt pedig nem magától mondta, hanem mint annak az évnek főpapja prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal meg; sőt nemcsak a népért, hanem hogy egybegyűjtse Isten szétszóródott gyermekeit.
Attól a naptól kezdve megegyeztek abban, hogy megölik őt. Ezért Jézus nem mutatkozott többé nyilvánosan a zsidók előtt, hanem visszavonult a pusztaság melletti vidékre, egy Efrém nevű helységbe, és ott tartózkodott tanítványaival együtt.
Közeledett a zsidók húsvétja. A vidékről már az ünnepek előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla:
„Mit gondoltok, eljön-e az ünnepre?”
A főpapok és a farizeusok ugyanis ekkor már kiadták a rendeletet, hogy aki tud valamit Jézus tartózkodási helyéről, jelentse, hogy elfoghassák őt.

Elmélkedés

„Jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” (Jn 11,50)

A mai evangéliumi leírás szerint egyre többen kezdtek hinni Jézusban, ezért a farizeusok összehívták a főtanácsot, hogy elítéljék Őt. Azzal érveltek, hogy Jézus követése megosztottságot fog létrehozni a nép körében, és a rómaiak félelmükben „elpusztítják a szentélyt és a népet”. Az ítéletet Kaifás főpap mondja ki Jézus felett: „Jobb, ha egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” (Jn 11,50).

A szentírás-magyarázók több fontos részletre is felhívják a figyelmet. Az egyik ilyen az lehet, hogy Jézus elítélésében a farizeusok és a szadduceusok is egyetértettek. A farizeusok vallási okok miatt ítélték el Jézust, mivel megszegte a törvényt. A szadduceusok pedig politikai okok miatt törtek pálcát fölötte, mivel Jézus tanítását lázítónak tartották és féltek a rómaiak megtorlásától (Farkasfalvy Dénes: Testté vált Szó 2 152. old.).

A másik részlet mélyebb gondolatokat is ébreszthet bennünk A szentírás-magyarázók felhívják a figyelmet arra, hogy János evangélista némi iróniával azt hangsúlyozza, hogy bár Kaifást nem az igazság mellett való erkölcsi kiállás vezérelte, mégis igazat mondott. Jézus valóban a népért halt meg – de más értelemben. Nem azért, hogy a rómaiaktól való még nagyobb alávetettségtől mentse meg a népet, hanem azért halt meg, hogy a bűn szolgaságából szabadítsa meg az embert (Farkasfalvy Dénes: Testté vált Szó 2 150. old.). Nem egy embert és nem csak a választott nép fiait, hanem minden embert. Erre szoktuk mondani, hogy Isten tud a görbe vonalakon is egyenesen írni, vagyis a nem jóra irányuló tetteken keresztül is meg tudja valósítani akaratát, ami itt a megváltás műve.

Kaifásnak ezt az akaratán kívüli „prófétai” megnyilvánulását talán lehet a mostani, járványos helyzetre is alkalmazni. A járvány nem Isten akarata szerint való, nem is az Ő büntetése. Remélhetőleg az emberek sem akarattal idézték elő. De ez a rossz most jelen van az életünkben és azt a prófétai üzenetet is hordozhatja mégis magában, hogy felelősségünket átérezve, sokkal jobban oda kell figyelnünk egymásra és „hordoznunk kell egymás terheit” (Gal 6,2). Így a mostani nehéz helyzet is szolgálhatja megtérésünket. Használjuk ki a lehetőséget a megtérésre és a megújulásra.