2021-03-29-hétfő

Kedves Újlaki Hívek!

2021. március 29.
Nagyhétfő

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 12,1-11

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére, Márta felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között. Mária pedig vett egy font illatos, drága nárdusz-olajat, megkente vele Jézus lábát, majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás, megszólalt:
„Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem osztottuk szét a szegények között?”
Ezt azonban nem azért mondta, mintha gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt; ő kezelte a pénzt, és az adományokat ellopkodta. Jézus azt mondta neki:
„Hagyd békén őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek, én azonban nem leszek mindig veletek.”
A zsidók közül sokan megtudták, hogy Jézus Betániában van, és odamentek nemcsak Jézus miatt, hanem hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Ekkor a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mivel miatta a zsidók közül sokan hittek Jézusban.

Elmélkedés

„A ház betelt a kenet illatával.” (Jn 12,4)

A mai evangélium lehetőséget ad arra, hogy Máriát, Lázár és Márta testvérét jobban megismerjük. Az előző napok evangéliumai alapján tudjuk róla, hogy imádságos, szemlélődő alkat. Amikor Jézus egyszer betér a házukba, Jézus lábai elé ül, és hallgatja szavait (Lk 10,29). Azt is tudjuk, hogy hisz Jézus természetfeletti erejében, meglátta Jézusban a Messiást. Lázár halála után azt mondja Jézusnak, hogy „ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem” (Jn 11,21), majd megvallja hitét: „Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az élő Isten Fia, aki a világba jön” (Jn 11,27).

A mai evangélium Mária együtt érző képességével ismertet meg minket. Megérzi, hogy Jézus veszélyben van, ezért drága nádrusz olajjal megkeni a lábát, majd hajával meg is törölgeti. A szeretet kiáradását szépen fejezi ki János evangélista ezekkel a szavakkal: „A ház betelt a kenet illatával” (Jn 12,4).

Mit üzen az evangélium számunkra a járvány terjedése idején? – kérdezhetjük. Minden időben szükség van arra, hogy kifejezzük az együttérzésünket, de válságos időben ennek különleges jelentősége van. A koronavírus járvány nem csak a betegeket érinti, hanem az egész társadalmat. Együttérzésre szorulnak, akik nem tudják ellátni önmagukat, akiknek a családjában idős ember van, a gyermekeik jövőjéért aggódó szülők, akik elveszítették vagy elveszíthetik a munkahelyüket, akik vállalkozásba kezdtek és most változtatni kell a terveiken. És persze, mint mindig, most is segítségre szorulnak a szegények, akik korábban innen-onnan azért kaptak valamit. Most nekik még kevesebb jut. Akik eddig adtak nekik, most azok is meggondolják, hogy a bizonytalan jövő miatt ki tudnak-e szorítani még nekik is egy kis segítséget.

A keresztény ember elsősorban lelki tartalékokkal rendelkezik. Az együttérzés kifejezése nem is kerül pénzbe, de sokat jelenthet a másik számára. Ebből a tartalékból adjunk nekik és higgyünk abban, ha adunk, a házunk betelik a szeretet kenetének illatával.