2020-08-22-szombat

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 23,1-12

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz:
„Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák őket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. De Atyának se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És Tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.”

Elmélkedés

„Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája.” (Mt 23,11)

A mai evangéliumban Jézus a vallásos magatartás elvetendő vadhajtásaira hívja fel a figyelmet. A szöveg két részből áll. Az első részben Jézus elítéli az írástudókat és a farizeusokat (Mt 23,1-7), a második részben pedig figyelmezteti tanítványait, hogy ne kövessék el azokat a bűnöket, amiket az írástudók és a farizeusok elkövetnek (Mt 23,8-11). Befejezésül Jézus az alázat fontosságára hívja fel követői figyelmét (Mt 23,12).

Mit üzen a mai evangéliumi szakasz? Az írásnak vannak olyan részei, amelyek olyan kísértésekre hívják fel a figyelmet, amik minden időben jelen lehetnek. Érdemes velük foglalkozni. Jézus három magatartásforma miatt ítéli el az írástudókat és a farizeusokat:

–       Az első bűnük a képmutatás. Életük nincs összhangban tanításukkal. Ezért mondja Jézus, hogy tanítványai tegyenek meg mindent, amit a farizeusok mondanak, de tettekkel ne kövessék őket.

–       A másik bűnük a feltűnési vágy. Nagyon sokat adnak külsőségekre, például az imaszíjak viselésére.

–       Végül a harmadik bűnük a beképzeltség. Indokolatlan tiszteletet kívánnak maguknak. Első helyeken ülnek, és szeretik, ha rabbinak (mesternek) szólítják őket.

Ezután Jézus tanítványai felé fordul, és három felszólítást tesz feléjük: ne hívassák magukat sem „mesternek”, sem „atyának”, sem „tanítónak”. A Szentírás tudósai felhívják a figyelmet arra, hogy Jézus nem a megnevezéseket utasítja el, hanem a gőgös, fölényes magatartás súlyos bűnére és veszélyeire hívja fel a figyelmet (Jakubinyi György: Máté evangéliuma, 252. old.). Már Jézus korában jelentkezhettek ezek problémák, ezért tartotta Jézus fontosnak, hogy felhívja a figyelmet erre a veszélyre. Ezt mutatja a Zebedeus-fiak viselkedése, akik Jézus eljövendő országában kiemelt szerepre vágytak (Ortensio da Spinetoli: Máté, 616. old.).

Mit üzen számunkra a mai evangéliumi rész? Nemcsak Jézus korában, hanem ma is szembe kell nézni a vallásos magatartás kísértéseivel. Ha a keresztény ember valamilyen vezetői szerepet vállal a közösségen belül, akkor arra kell gondolnia, hogy szolgálatot teljesít. Az a legnagyobb, aki a legtöbb ember szolgálja: „Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája” (Mt 23,11). Jézus ma is ad hatalmat a keresztény közösségeken belül, de ezt szolgálatként kell felfogni. Az Istentől kapott hatalom ajándék, amit nem uralkodásra, hanem szolgálatra kapunk. A szentek élete példát mutat erre a szolgálatra.

A mai napon az Egyház a Boldogságos Szűz Máriára, mint égi királynőre emlékezik. Az égbe felvett Mária, mint királynő, képviseli ügyünket. Adjunk hálát érte, és kérjük, hogy legyen közbenjárónk Istennél.