2020-08-23-vasárnap

Kedves Újlaki Hívek!

2020. augusztus 23.
Évközi 21. vasárnap

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 16,13-20

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól:
„Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”
Ezt válaszolták:
„Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
Ő tovább kérdezte őket:
„Hát ti, kinek tartotok engem?”
Simon Péter válaszolt:
„Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”
Erre Jézus azt mondta neki:
„Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.”
Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.

Elmélkedés

„Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16)

A mai evangéliumi részben arról hallunk, hogy Jézus megkérdezi tanítványaitól, kinek tartják őt az emberek: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13). Tanítványai így válaszolnak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának” (Mt 16,14). Jézus továbbkérdez: „Hát ti, kinek tartotok engem?” (Mt 16,15). A kérdésre Simon Péter válaszol: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16). Jézus megbízza őt az Egyház vezetésével, és átadja neki az „kötő” és „oldó” hatalmat.

Ha valaki ezt a szöveget olvassa, felmerülhet benne a kérdés: hogyan tudott Simon Péter válaszolni erre a kérdésre, hogyan tudta felismerni Jézusban az „élő Isten Fiát”? Biztos, hogy Isten kegyelme volt segítségére. Jézus maga is mondja, hogy „nem test és vér nyilatkoztatta ki neki, hanem a Mennyei Atya” (Mt 16,17). Ugyanakkor Péter életében vannak olyan események, amelyekből arra következtethetünk, hogy ő nem csak Jézus követője volt, hanem odaadta, odaajándékozta az életét Jézusnak: ráhagyatkozott Jézusra. Az egyik ilyen jelenet a csodálatos halfogás, amikor az egyik hajnalon a tanítványok nem fogtak semmit, és Jézus szólt, hogy vessék ki újra a hálót. Péter ezt mondja: „a te szavadra azonban kivetem a hálót” (Lk 5,5). A szövegből kiérződik, hogy mint halász nem ért vele egyet, de mivel Jézus mondja, megteszi. A másik jelenet a csodálatos kenyérszaporítás (Jn 6,18), amikor Jézus önmagát az égből alászálló élő kenyérrel azonosítja. A népnek ez érthetetlen, a tanítványoknak is sok, ezért távolodni kezdenek. Jézus megkérdezi tőlük: „Ti is el akartok menni?” (Jn 6,67). Akkor is Simon Péter válaszol:„Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás” (Jn 6,68). Ezek a részek azt igazolják, hogy Péter, ahogy szoktuk mondani „mindent egy lapra tett”, átadta magát Jézusnak. Ez adhatta meg számára azt a belső látást, hogy Jézusban felismerje Isten fiát.

A történetet hallva megkérdezhetjük önmagunktól, hogyan tudjuk felismerni Jézusban az Isten fiát? A választ a mai evangéliumi rész adja meg: életünket nekünk is Jézusnak kell ajándékoznunk, rá kell hagyatkoznunk, és szeretetének megtapasztalása képessé tehet minket is arra, hogy Benne lássuk Isten Fiát. Egy történet jut eszembe. Jó néhány évvel ezelőtt egy jezsuita mondta, hogy fiatalabb korában az orvosok rosszindulatú daganatot állapítottak meg nála. Először nem tudta elfogadni a betegséget, lázadt ellene. Ettől pszichikai értelemben is beteggé vált. Aztán a Szentírást olvasva szembenézett a betegségével, és így betegen átadta magát Jézusnak. És a hit, hogy Jézus vele van a betegségben, lelkileg meggyógyította őt, és így lelkileg gyógyultan a szervezete úrrá tudott lenni a testi betegségen. A döntő változást az okozta, hogy Péterhez hasonlóan át tudta magát adni Jézusnak, és Jézus képessé tette őt arra, amire saját erejéből képtelen lett volna.

Nekünk is lehetőségünk van arra, hogy Jézusban ne csak egy erkölcsi példaképet lássunk, hanem átadjuk Neki életünket. Akkor Péterhez hasonlóan mi is egyre jobban felismerhetjük Benne Isten Fiát és képessé válunk arra, hogy lelkileg gyógyuljunk és másokat is gyógyítsunk.