2021. május 25.
Évközi idő, 8. hét kedd
Evangélium Szent Márk könyvéből
A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak:
„Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.”
Jézus így válaszolt:
„Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet.
Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.”
Elmélkedés
„Mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” (Mk 10,28)
A gazdag ifjúról szóló történetben arról hallunk, hogy Jézus feltételt szab az ifjú számára. Váljék szabaddá! Adja el mindenét és úgy kövesse őt (Mk 10,21). A mai evangéliumban arról hallunk, hogy Péter apostol a többiek nevében megkérdezi Tőle: „Mi mindent elhagytunk, és követtünk téged” (Mk 10,28). Nem mondja ki, de érezhető, hogy jutalomról beszél. Jézus kétféle jutalomról beszél. Egyrészt az örök élet jutalmáról másrészt földi jutalomról is. Egy új családról: otthonról, apáról, anyáról, testvérről, gyerekről beszél. Hogy kell ezt érteni?
A Szentírás magyarázók felhívják a figyelmet arra, hogy Péter kérdése az anyagi javakra vonatkozik, hiszen a gazdag ifjú az anyagiak miatt nem követte Jézust, Jézus azonban a lelki javakról beszél: otthonról, testvérről, nővérről, anyáról, gyermekről (Mk 10,30). Ezeket a javakat az egyházi közösség adja meg az ember számára (Joachim Gnilka, Márk, 551). A biblikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy Péter apostol és Jézus követői is megtapaszthatták ezt a családhoz való tartozást, hiszen kitartottak mellette. Ezt igazolják Péter apostol szavai, amikor azt mondja: „Uram nincs hova mennünk. Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68).
A tapasztalat igazolja Jézus szavait. Valóban, aki az Egyház közösségébe lép, lelki javakat kap. Ezt tapasztalhatja meg egy szerzetes, amikor egy rendbe lép, de ezt tapasztalhatja egy világi hívő is, aki lelki közösséget keres. Azok, akik az Egyházban nőttek fel, talán nem is érzik ezt, vagy természetesnek tartják. A megtérők azokban felismerik, és örülnek, hogy közösségre találtak. Imádkozzunk azért, hogy Egyházunk egyre inkább ilyen befogadó családi közösséggé váljék, ahol lelki otthonra és családra találjanak a kereső emberek.