2022-06-04-szombat

2022. június 4.
Húsvét 7. hét szombat

Evangélium Szent János könyvéből

Jn 21,20-25

Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki téged elárul?”
Ennek láttára Péter Jézushoz fordult:
„Uram, hát ővele mi lesz?”
Jézus így felelt:
„Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele? Te csak kövess engem!”
Így a tanítványok között elterjedt az a vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta:
„Nem hal meg.”
hanem:
„Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele?”
Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága.
Jézus még sok mást is cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.

Elmélkedés

“Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz mindezekről, és aki ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága.  (Jn 21,24)

Pünkösd előtt az Anyaszentegyház a János evangélium utolsó sorait olvastatja fel, amely az evangélium szerzőjéről és az Egyház előtt álló faladatokról szól. A Szentírás tudósai szerint miután János apostol befejezte az evangélium írását, tanítványai a közösség nevében, többes szám első személyben hozzáfűzték: “Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága” (Jn 21,24). Ezzel igazolható, hogy az idős apostolt, aki 100 körül halhatott meg, tanítványi kör övezte – ma úgy mondanánk, János iskolát hozott létre -, amely üdvösségtörténeti vonulatban tárja fel az Ige örök születését, testté válását, a megváltást és a Szentlélek által vezetett Egyház életét. Az örök élet itt a földön elkezdődik és az örök üdvösségben válik teljessé.

Ez a tanítványi kör még azt is hozzáteszi, hogy Jézus cselekedeteinek az értelmezése folytatódik: “az egész világ sem tudná befogadni azokat a könyveket, amelyeket írni kellene” (Jn 24,25). Ez nem azt jelenti, hogy a kinyilatkozatás folytatódik, mert az végérvényesen befejeződött (Katolikus Egyház Katekizmusa 73). A kinyilatkoztatás értelmezése azonban folytatódik. Farkasfalvy Dénes erről így ír: “A véges világ nem tudja ‘befogadni’ a megtestesült Isten tetteinek és szavainak teljességét, mert a tárgy maga végtelen és kimeríthetetlen, míg az emberi értelem, a rendelkezésre álló kifejezési eszközök s maga az emberi élet is véges.” (Farkasfalvy Dénes: Testté vált Szó, 189. old.)

Ebben a Húsvét utáni időben mi is javarészt a János evangélium gondolatain elmélkedtünk. Úgy érezhettük, hogy miközben a szeretett tanítvány Jézusról szóló történeteit olvastuk és értelmeztük, annak üzenete, vagyis az Evangélium folytatódott, a mi lelkünkben is megfogant. Imádkozzunk azért, hogy a Pünkösdkor kiáradó Szentlélek által másokat gazdagító életté is váljanak ezek a gondolatok!