2022-07-02-szombat

2022. július 2.
Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) ünnepe

Evangélium Szent Lukács könyvéből

Lk 1,39-56

Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.”
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, Szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre.”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.

Elmélkedés

“Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.” (Lk 1,52)

A templombúcsú mindig jelentős ünnep egy plébánia életében. Az ünnep általában a templom védőszentjére utal, akinek oltalma alá helyezték a templomot és az ott élő hívőket. A „búcsú” szó azért fűződik a kifejezéshez, mert régebben a templom hívei az ünnep alkalmával búcsút nyerhettek. Jelentése: a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése az Egyház által kiszabott feltételek teljesítse esetén.

Templomunk búcsúja, a Sarlós Boldogasszony búcsú, templomunk védőszentjének, Boldogságos Szűz Máriának személyéhez és élete egyik fontos eseményéhez kötődik. Lukács evangélista leírása szerint Mária Jézus foganásának örömhírét meg kívánja osztani valakivel, s ezért meglátogatja rokonát, Erzsébetet. Erzsébet szintén isteni titok birtokosa, hiszen szíve alatt hordozza gyermekét, az öregségében fogant keresztelő Jánost (Lk 1,18). Az evangélista szépen mutatja be a két isteni titkot hordozó asszony találkozását. Erzsébet köszönti rokonát, „áldottnak” és „boldognak” nevezi őt. Mária ajkán ekkor magasztaló ének fakad, (latinul: Magnificat), amelyben hálát ad népe üdvösség-történetéért, és hogy őt, az „alázatos szolgálót” felemelte” (Lk 1,46-52). A leírás szerint ebből az örömből az Erzsébet méhében levő János is részesül. (Lk 1,39-45).

Az ünnep üzenete lehet számunkra, hogy örömünket meg kell osztanunk egymással. Sokszor ugyanis keserűen tapasztaljuk, hogy örömünk gyorsan elillan, a tüze elhamvad, és nem tudjuk, miként tudjuk lelkünkben megőrizni azt. Például gyakran előfordul, hogy felfedezünk valami szépet és jót, azt néhány percig, vagy óráig élvezzük, gyönyörködünk benne, de aztán hatása halványodni kezd bennünk, és az eseménytől időben távolodva lassan el is felejtjük. Pedig szükségünk lenne rá később is. Az ünnepi evangélium üzenete megoldást adhat erre a nehézségünkre. Az örömet tovább kell adni, az örömet meg kell osztani másokkal, beszélni kell róla. A szellemi-lelki értékeket meg kell osztani környezetünkkel. Ha ez sikerül, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy az átadott örömre örömmel fognak válaszolni, és így az örömünk nem fogy el, hanem megsokszorozódik. Templomunk búcsúja jó lehetőség arra, hogy hitbeli örömeinket megosszuk egymással, és így közösségünk gazdagabbá váljék.