2022-07-08-péntek

2022. július 8.
14. évközi hét péntek

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 10,16-23

Abban az időben Jézus így tanította apostolait:
„Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon, hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg el nem jön az Emberfia.”

Elmélkedés

“Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek mint a galambok!” (Mt 10,16)

Amikor Jézus küldi az apostolokat, hogy tegyenek tanúságot Isten Országának örömhíréről, felhívja figyelmüket, hogy megpróbáltatás várja őket, a bűnös világ farkasként fog rájuk támadni. Ezért mondja Jézus: “Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” (Mt 10,16). Ugyanakkor tanácsot is ad nekik: “Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok.” (Mt 10,16).

Első hallásra úgy tűnik, mintha Jézus fondorlatra, ravaszságra buzdítaná őket. Hiszen az Ószövetségi Szentírás első oldalain a kígyó csellel veszi rá az első emberpárt, hogy egyen a tiltott fa gyümölcséből, és mi is félünk a kígyóktól, mert ügyesen elrejtőznek, majd gyorsan támadnak. Hogyan kell helyesen értelmezni ezt az evangéliumi részt? – kérdezhetjük.

Szent Jeromos szerint a kígyóktól azt az okosságát tanulhatjuk el, amivel mérlegelni tud fontos és kevésbé fontos dolgok között. Így például a kígyó, ha veszély fenyegeti, az egész testével képes eltakarni a fejét. Rabanus Maurus (780-856, bencés szerzetes) a kígyó másik érdekes tulajdonságára hívja fel a figyelmet: amikor egy szűk hasadékon át akar csúszni és nehézségei vannak, akkor képes arra, hogy a régi bőrét levesse és anélkül csússzon át a hasadékon. Szent Jeromos pedig a galamb szelídségének értelmezésekor arra tanít minket, hogy ne álljunk bosszút, amikor jogtalanságot szenvedünk el, és ne ártsunk senkinek cselvetéssel. Végül Szent Remigius (437-533, Reims püspöke) felhívja a figyelmet arra, hogy “az Úr azért kapcsolta össze a két dolgot, mivel könnyű rászedni a szelídséget, ha hiányzik belőle az okosság, s veszedelmes az okosság is, ha nem mérsékli a szelídség, hogy senkinek ne ártson” (Aquinói Szent Tamás (1225-1274): Catena aurea I. 326. old.).

Mi az üzenet számunkra? Vannak olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, hogy farkasként támadnak ránk és az evangélium igazságait védve nem köthetünk semmiféle kompromisszumot, hiszen azok természetfeletti értékek. Azon azonban elgondolkodhatunk, hogy az örök értékeket bölcs módon hogyan képviseljük. Ezzel a fajta bölcsességgel már Szent Pál apostol is próbálkozott. Athénben az Areopáguszon járva például az egyik oltárra hivatkozott, amin ez a felirat állt: “Az ismeretlen istennek”. Az apostol elmondta, hogy ő erről az Istenről akar nekik beszélni, akit ők ismeretlenül is tisztelnek (ApCsel, 17,23). Majd kifejtette, hogy Isten azért ismeretlen számunkra, mert Ő nem látható, Ő a föld és az ég Ura. Bár Pálnak akkor ott nem volt túl nagy sikere vele, ilyen módszert mi is próbálhatunk.