2022-07-12-kedd

2022. július 12.
15. évközi hét kedd

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 11,20-24

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, és mégsem tartottak bűnbánatot:
“Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked, Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak volna, szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és Szidon városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És te, Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.”

Elmélkedés

“Ha Szodoma földjén történetek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna” (Mt 11,23).

A mai evangéliumban arról hallunk, hogy Jézus keményen korhol három galileai várost: Korozaint, Bétszaidát és Kafarnaumot. Ez meglepő lehet számunkra, hiszen a legtöbb idejét ezekben a városokban töltötte, sőt tanítványait is javarészt ezekből a városokból választotta. Kafarnaumban hívta meg Mátét (Lévit), a vámost, itt beszélt a zsinagógában, a város melletti domboldalon mondta el a legtöbb beszédét, amit mi “hegyi beszédnek” nevezünk. A másik városból, Betszaidából származott Péter, András és Fülöp. A harmadik városban, Korozainban is többször megfordulhatott, hiszen Kafarnaumtól 3 kilométerre fekszik. Felmerülhet bennünk a kérdés: miért marasztalja el ezeket a városokat?

Jézus az evangéliumban megadja a választ erre a kérdésre. Azért, mert ezek a városok különleges kegyelmekben részesültek, és nem éltek ezekkel a lehetőségekkel. Jézus szembeállítja őket két pogány várossal, Tírusszal és Szidonnal. Ezek föníciai pogány városok voltak. Jézus szerint ezek a városok jobban felismerték volna őt. Sőt a végén még a legbűnösebb városnak tartott Szodomával is összehasonlítja Kafarnaumot: “Ha Szodoma földjén történetek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig fennállna” (Mt 11,23).

Mi az üzenet számunkra? Az egyik az, hogy nem vagyunk mindig elég hálásak azért, hogy olyan környezetben nőhettünk fel, ahol megismerhettük Jézus tanítását. A másik üzenet az, hogy nem mindig érezzük azt a késztetést, hogy a kapott kegyelmeket továbbadjuk, másokkal megosszuk. A kapott kegyelem mint ajándék, mindig feladatot is jelent számunkra. Ezért mondja Szent Pál apostol, hogy Krisztus ajándékozó szeretete “sürgeti” őt (2Kor 5,14). Tudja, hogy a kapott szeretetre szeretettel kell válaszolnia.