2022. augusztus 2.
18. évközi hét kedd
Evangélium Szent Máté könyvéből
Egy alkalommal Jeruzsálemből farizeusok és írástudók jöttek Jézushoz. Megkérdezték tőle: „Miért szegik meg tanítványaid az ősök hagyományát? Evés előtt ugyanis nem mosnak kezet.” Jézus erre magához hívta a népet, és így szólt: „Halljátok és értsétek meg: Nem az teszi az embert tisztátalanná, ami a szájába kerül, hanem ami a szájából kijön, az teszi tisztátalanná.”
Ekkor hozzáléptek tanítványai, és így szóltak: „Tudod, hogy a farizeusok megütköztek szavaidon?” Jézus ezt válaszolta: „Tövestől kitépik mindazt a növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett. Hagyjátok őket! Vak létükre vakok vezetői ők. Ha pedig vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik.”
Elmélkedés
„Nem az teszi az embert tisztátalanná, ami a szájba kerül, hanem az, ami szájból kijön” (Mt 15, 11)
Ha az Evangéliumot olvassuk, feltűnhet számunkra, hogy az induló Egyház életében komoly problémát jelentett, hogy a keresztények megtartsák-e a választott nép tisztálkodási és szertartásra vonatkozó törvényeit. A tisztálkodási törvények közé tartozott a többek között az evés előtti kézmosás is. A mai evangéliumban a farizeusok és az írástudók erre vonatkozó kérdést tesznek fel Jézusnak, úgy támadják a tanítványokat: „Miért szegik meg tanítványaid az ősök hagyományát? Evés előtt ugyanis nem mossák meg a kezüket?” (Mt 15,2)
Jézus nem az egyedi esetre adja meg a választ, hanem egy általános elvet mond ki, amelyből a kérdésre is megadható a válasz. Nem a külső cselekmények teszik tisztátalanná az embert, hanem a belső szívbéli tettek, amelyek aztán a külső rossz cselekedetekben is megnyilvánulnak: „Nem az teszi az embert tisztátalanná, ami a szájba kerül, hanem az, ami szájból kijön” (Mt 15, 11). Jézusnak a , a válasza összhangban van azzal, amelyben kifejtette, hogy az embernek a „szívét” meg megváltoztatni ahhoz, hogy cselekedetei nemesebbé váljanak. A „szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a paráznaság, a hamis tanúság, a káromlás. Ezek azok amik beszennyezik az embert” (Mt 15,19). A Szentírás tudósai szerint a „szív”, ember szellemi, lelki központját, a magját jelenti (Biblikus Teológia Szótár, 1214. old), amely változása hatással van az ember életére.
Mit üzen számunkra a mai evangélium? Ha valaki meg akar változni, akkor először a gondolkodásmódján próbáljon megváltozni, akkor van esélye arra, hogy a cselekedetei is változzanak. A gondolkodásmód változása pedig valóban a szív mélyén történik akkor, ha az ember felismeri, hogy Isten szereti őt. Ebben a külső tisztálkodásra vagy a szertartásra vonatkozó törvények sem lesznek már nyűgösek, hiszen azokban kifejeződhet Isten iránti szeretetünk.