2022-11-28-hétfő

2022. november 28.
1. adventi hét hétfő

Evangélium Szent Máté könyvéből

Mt 8,5-11

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy (pogány) százados járult eléje, és így szólt:
„Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.”
Jézus így felelt:
„Megyek és meggyógyítom.”
A százados ezt válaszolta:
„Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: »Menj!« – elmegy; a másiknak: »Jöjj ide!« – akkor hozzám jön; és szolgámnak: »Tedd ezt!« – és megteszi.”
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez:
„Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában.”

Elmélkedés

“Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám ” (Mt 8,8)

Ádvent első hétköznapja van. A keresztény ember számára az ádvent a magába szállás, a megtérés ideje. Elhatározásokat teszünk: megtisztítjuk szívünket a bűnöktől, megpróbálunk békében élni önmagunkkal és másokkal. Aztán telik-múlik az idő, jön a karácsony, és úgy tapasztaljuk, hogy gyengeségeinktől, bűneinktől nem tudtunk igazán megszabadulni, és szívünkben ott marad a békétlenség, nyugtalanság. Felvetődik a kérdés: Mit kell tennünk?

A mai ószövetségi olvasmány és az evangélium megadhatják kérdésünkre a választ. Az olvasmányban Izajás próféta ezt írja: „Gyertek, menjünk fel az Úr hegyére, az Isten ősi lakhelyére. Ő megtanít az igaz útra.” (Iz 2,3). Mit jelent ez az üzenet, ez a szép kép? Valószínű azt, hogy a megtisztulás és a béke útját ne a saját elképzelésünk szerint járjuk, mert akkor nagyon könnyen csődöt mondhatunk. Istennek a közelsége, szeretete a biztosítéka annak, hogy elhatározásunkat meg tudjuk valósítani. Isten szeretete arra indít minket, hogy valóban megbánjuk bűneinket, és az Ő szeretete megadja zaklatott szívünknek a békét is. Hogy mire képes az Isten szeretetét megtapasztalt ember azt egy másik képpel írja le a próféta. Az Isten hegyén élő emberek majd „ekevasakká olvasztják kardjukat és görbe sarlókká lándzsáikat. Nemzet nemzet ellen nem hadakozik” (Iz 2,4). Az embert pusztító fegyvereknek, harci eszközöknek földet művelő eszközökké való átalakítása a békének a legszebb jele. Ugyanaz az acél már nem rombol, hanem az élet gazdagodását segíti.

A mai evangéliumban pedig arról hallunk, hogy a kafarnaumi százados hisz Jézus természetfeletti hatalmában, de az is mondhatjuk, hogy ráhagyatkozik Jézus erejére: „Uram nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám” (Mt 8,8). Ahogy hallottuk, a szolga meggyógyul, és ettől a betegség okozta békétlenséget felváltja a béke. Ez a béke valósul meg a szolga életében és a szolga és gazdája kapcsolatában is.

Mi is ezekkel a gondolatokkal kezdjük el ezt az új egyházi évet! Lehet, hogy a környezetünkben feszültségek, háborúk vannak. Lehet, hogy ezek hatással vannak ránk is. De mi nem élhetünk békétlenséggel a szívünkben. Menjünk fel az Úr hegyére! Nekünk is Jézust kell behívni a házunkba. Ha ezt meg is tesszük, akkor jó esélyünk van arra, hogy az Úr szeretete rajtunk keresztül megtisztítja, meggyógyítja a világot és meggyógyítja testi és lelki betegségeinket.