2023-01-20-péntek

2023. január 20.
2. évközi hét péntek

Evangélium Szent Márk könyvéből

Mk 3,13-19

Abban az időben Jézus fölment egy hegyre, és magához hívta, akiket kiválasztott. És ők csatlakoztak hozzá.
Tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak, és hirdessék az igét. Hatalmat is adott nekik a betegek gyógyítására és az ördögűzésre.
A következő tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét – akiket Boanergesznek, vagyis „mennydörgés fiainak” hívott. Továbbá kiválasztotta Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont és a karióti Júdást, aki később elárulta őt.

Elmélkedés

“magához hívta, akiket kiválasztott” (Mk 8,8)

A mai evangéliumban Szent Márk evangélista felsorolja a tizenkét apostol nevét. Előtte azonban egy összefoglalót ad az apostolok kiválasztásáról és küldetéséről, amiben az apostoli lét legfontosabb elemeit foglalja össze. Eszerint Jézus először magához hívja tanítványait, hogy vele tartsanak (Mk 13,13), majd ezt követően feladatot is ad számukra: hirdessék az igét (Mk 13,14).

Az evangéliumi rész választ adhat arra a gyakran felmerülő kérdésre: honnan vegye a küldött – az apostol – a bátorságot ahhoz, hogy az ige hirdetőjévé váljék? A küldött azzal a tudattal kezdi az igehirdetést, hogy őt erre a feladatra meghívták, másrészt pedig arra is gondolhat, hogy van személyes ismerete Jézusról, tehát van mit hirdetnie. A szentírás-magyarázók felhívják a figyelmet arra, hogy a vele tartsanak vagy vele legyenek azt fejezi ki, hogy a tanítványnak Jézus kísérőjévé kell válnia ahhoz, hogy feladatát teljesíteni tudja (Bóka Zoltán: Márk evangéliuma 65. old.). A tanítványok esetében a „vele tartás” az Ő fizikai követését jelentette, az apostol-utódok pedig a Szentírás olvasása és az elmélkedések során ismerhetik meg Jézust.

Mit üzen számunkra a mai evangélium? Talán előfordult már velünk, hogy fiatal papokkal találkozva elgondolkoztunk azon, hogyan meri ő vállalni a küldetését a mai nehéz világban. Hogyan fogja elviselni az egyedüllétet? Hogyan fogja hordozni azokat a terheket, amelyeket mások rátesznek? Hogyan fog válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket feltesznek neki? Nem fél-e attól, hogy a feladatok meghaladják a tudását, erejét? A mai evangélium üzenete megadhatja ezekre a kérdésekre a választ. Ha a kiválasztott imádságos életet él, akkor megismerheti nemcsak Jézus tetteit, hanem felismerheti indítékait is. Az imádság ugyanis egy párbeszéd, amelyben mi kérdezünk, feltárjuk előtte gondolatainkat és megkérdezhetjük Tőle: „Uram, Te most mit mondanál a helyemben?” Ha a kérdéseink után elcsendesedünk, akkor felfedezhetjük, hogy Ő a lelkünkben üzeneteket ad számunkra. Felismerhetjük azt, hogy Jézus minden tettét az irántunk érzett szeretet indította és azt is, hogy ennek a szeretetnek részünkről hogyan kell megnyilvánulnia. Ez a felismerés gyakran a belső béke megtapasztalásával jár együtt.