December 8.
A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, főünnep
Evangélium Szent Lukács könyvéből
Abban az időben Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta:
„Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!”
Mária ekkor megkérdezte az angyalt:
„Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?”
Az angyal ezt válaszolta neki:
„A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.”
Erre Mária így szólt:
„Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!”
Ezután az angyal eltávozott.
Elmélkedés
„Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” (Lk 1,38)
Az ószövetségi Szentírásban, az Énekek énekében található egy nagyon szép rész, amelyben a Vőlegény dicséri a Menyasszonyt. A Vőlegény minden szépet és jót megénekel a Menyasszonyról. Dicséri a Menyasszony kedvességét, hűségét és okosságát. A 4. fejezet 7. versében valami különlegeset, gyönyörűt akar mondani a kedveséről, és „teljesen szépnek” nevezi, mert nincs benne semmi hiány, semmi „folt”. Az Egyház a középkorban ezt a szerelmi éneket átvette, és a Boldogságos Szűz Máriára alkalmazta. Mária az, aki „teljesen szép”, akiben nincs semmi hiány, semmi „folt”, hiszen az áteredő bűn nélkül született.
A mai elmélkedésben próbáljuk végiggondolni, mit jelez számunkra a Szeplőtelen Fogantatás, mit jelent Mária szépsége, tisztasága. Az Egyház azt tanítja, hogy Mária szépsége és tisztasága Isten szeretetének a jele. Jelzi azt, hogy bár a világban benne van a hiány, a rossz és a bűn, és az ember természete sebzett, hajlik a rosszra, mégis lehet bűn nélkül élni. Isten szeretete, kegyelme nagyobb, mint a bűn, a kegyelem képes arra, hogy az embert megóvja a bűntől.
Az Egyház ugyanakkor azt is tanítja, hogy Mária szépsége és tisztasága nem csak Isten kegyelmének a jele, hanem az ember önátadásának a jele is. Hiszen tudjuk, hogy bár Isten kiválasztotta és különös módon óvta Máriát, de szabad akaratát egészen biztosan meghagyta. Mária a szabad akaratával mond igent Isten szavára. Mária tehát teljesen odaajándékozza magát Istennek. Ez az odaajándékozó szeretet fejeződik ki a mai evangéliumban is, amelyben ezeket a szavakat mondja: „Íme, az Úr szolgáló leánya: történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38).
A Boldogságos Szűz Mária szépségét tehát Isten feléje irányuló szeretete és az ő viszont-szeretete adja meg. Őbenne jelen van az isteni és az emberi szeretet, az Ő arcán tükröződik az isteni és az emberi szépség is. Talán ezért mondja a protestáns Wolfgang Goethe a következőket Máriáról: „Ha a világ megfeledkezik erről a szépségről, nincs más szépség, ami ihletni tudná”. Ami azt jelenti, hogy a természetfeletti szépség nélkül a földi szépség elveszíti vonzását, erejét. A mai ünnep arra indíthat minket, hogy próbáljuk ezt a szépséget egyre jobban megismerni és megismertetni azokkal, akik vágyódnak utána, de talán még nem találkoztak vele.
2020. december 8.