Húsvét 7. hét, szombat
Evangélium Szent János könyvéből
Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki téged elárul?” Ennek láttára Péter Jézushoz fordult:
„Uram, hát ővele mi lesz?”
Jézus így felelt:
„Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele? Te csak kövess engem!”
Így a tanítványok között elterjedt az a vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta: „Nem hal meg”, hanem: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele?”. Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága. Jézus még sok mást is cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.
Elmélkedés
„Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága.” (Jn 21,24)
Pünkösd előtt az Anyaszentegyház a János evangélium utolsó sorait olvastatja fel, amely az evangélium szerzőjéről és az Egyház előtt álló faladatokról szól. A Szentírás tudósai szerint miután János apostol befejezte az evangélium írását, tanítványai a közösség nevében, többes szám első személyben hozzáfűzték: „Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága” (Jn 21,24). Ezzel igazolható, hogy az idős apostolt, aki 100 körül halhatott meg, tanítványi kör övezte – ma úgy mondanánk, János iskolát hozott létre –, amely üdvösségtörténeti vonulatban tárja fel az Ige örök születését, testté válását, a megváltást és a Szentlélek által vezetett Egyház életét. Az örök élet itt a földön elkezdődik és az örök üdvösségben válik teljessé.
Ez a tanítványi kör még azt is hozzáteszi, hogy Jézus cselekedeteinek az értelmezése folytatódik: „az egész világ sem tudná befogadni azokat a könyveket, amelyeket írni kellene” (Jn 21,25). Ez nem azt jelenti, hogy a kinyilatkoztatás folytatódik, mert az végérvényesen befejeződött (Katolikus Egyház Katekizmusa 73). A kinyilatkoztatás értelmezése azonban folytatódik. Farkasfalvy Dénes erről így ír: „A véges világ nem tudja »befogadni« a megtestesült Isten tetteinek és szavainak teljességét, mert a tárgy maga végtelen és kimeríthetetlen, míg az emberi értelem, a rendelkezésre álló kifejezési eszközök s maga az emberi élet is véges” (Farkasfalvy Dénes: Testté vált szó III. 189. old.).
Ebben a Húsvét utáni időben mi is javarészt a János evangélium gondolatain elmélkedtünk. Úgy érezhettük, hogy miközben a szeretett tanítvány Jézusról szóló történeteit olvastuk és értelmeztük, annak üzenete, vagyis az Evangélium folytatódott, a mi lelkünkben is megfogant. Imádkozzunk azért, hogy a Pünkösdkor kiáradó Szentlélek által másokat gazdagító életté is váljanak ezek a gondolatok!
2021. május 22.