Az emberiség nem tanult a háborúkból

A Szentatya február 18-án, pénteken délelőtt fogadta a Vatikánban a Keleti Egyházak Kongregációja plenáris ülésének mintegy 110 résztvevőjét, köztük Erdő Péter bíborost, prímást és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitát. A pápa emlékeztetett a világ számos részén zajló háborús konfliktusra, a keleti keresztények liturgiájának szépségére, majd békére és egységre szólított.

A száz éve elhunyt XV. Benedek pápa alapította a Keleti Egyházak Kongregációját, illetve a Pápai Keleti Intézetet. Ő volt az, aki az első világháborút fölösleges vérontásnak nevezte. Felhívásai azonban nem találtak meghallgatásra a nemzetek vezetői között, mint ahogy Szent II. János Pál szavait is figyelmen kívül hagyták az iraki háború esetében – kezdte beszédét Ferenc pápa, majd kemény szavakkal így folytatta: Ma, amikor mindenütt háborúk dúlnak, ugyanígy nem hallják meg a pápák és a jóakaratú emberek hangját.

Az emberiség nem tud elszakadni a háborúktól. Hiába halad előre a tudományban, a gondolkodásban, sok szép dologban: a béke szövésében nem. A háború bajnoka.

Ez pedig szégyen mindenkire nézve: imádkoznunk kell és bocsánatot kérni ezért a viselkedésért.

Reméltük, hogy nem kell majd elismételni ezeket a szavakat a harmadik évezredben, de az emberiség sajnos továbbra is a sötétben botorkál. Végignéztük a közel-keleti konfliktusok pusztítását Szíriában és Irakban, az etióp Tigré tartományban, és jelenleg is fenyegető szelek fújnak Kelet-Európa sztyeppéin, melyek bombákat és tűzfegyvereket lobbantanak lángra, szegények és ártatlanok szívét dermesztik jéggé. Tovább folytatódik Libanon drámája, ami miatt sokan már betevő falathoz sem jutnak. Fiatalok és felnőttek reményvesztve hagyják el földjüket. Pedig éppen a keleti katolikus egyházak szülőhazája ez, ahol évezredes hagyományok fejlődtek ki, melynek a kongregáció tagjai is az örökösei.

A keleti katolikusok mindennapjait a múlt értékes hagyománya és a jelen hősies tanúságtétele határozza meg egyfelől. Másfelől azonban az a nyomorúság és fájdalom, amelyért mi is felelősek vagyunk, és amelyet külső erők okoznak országaikban.

A keleti katolikusok közül emiatt sokan már évtizedek óta messzi földre vándorolnak, Kanadában, az USA-ban, Latin-Amerikában, Európában, Óceániában alakítottak eparchiákat. Sokukat pedig egyelőre a latin püspökökre bízták a sui iuris érsekek, metropoliták által meghatározott jogi keretek között.

A Keleti Egyházak Kongregációja ezért mostani plenáris ülését az evangelizálás témájának szentelte, mely az Egyház identitását adja, és minden megkeresztelt hivatása. A pápa arra buzdít, hogy e küldetés teljesítéséhez merítsenek a különböző hagyományok kincsestárából. Ide tartozik a felnőttkatekumenátus folyamata, mely a keresztény beavatás szentségének ünneplését egységes formában tartja. Ez a szokás a keleti egyházak esetében a gyermekekre is vonatkozik. Értékes az egyházi szolgálatok sokszínűsége, mint ahogy a férfi és női szerzetesek kapcsolatának összhangja is, akik karizmájuk szerint működnek az egyes területeken. Ez a szinódusi folyamatra emlékeztet minket, aminek a lényege az, hogy a Szentlélek vezetésével haladunk előre, nem pedig egyfajta parlamentről van szó, ahol mindenki elmondja a véleményét, és azt szavazásra bocsátják.

 

Ferenc pápa ezután a liturgia fontosságáról és szépségéről szólt, mely a keleti egyházak szóhasználatában a mennyet összeköti a földdel. A liturgiára összegyűlt közösség az ég felé fordítja tekintetét, a Magasságos Isten hangjára figyel, és ezért szükségét érzi, hogy Krisztust hirdesse testvéreinek. A keleti katolikus egyházak kánonjogi kódexében (CCEO) szereplő liturgikus előírások alkalmazásáról 25 éve kiadott útmutató adta a témáját a most megtartott konferenciának. Ez jó alkalom arra, hogy megismerjék egymást a különböző saját jogú egyházak liturgikus bizottságain belül, és a vatikáni kongregációval együtt haladjanak a II. Vatikáni Zsinat által kijelölt úton. Fontos egymás meghallgatása, saját eredetiségünk megőrzése.

El lehet gondolkodni azon, hogy az egyes országokban bevezessék a hívek nyelvén zajló liturgiát, de az ünneplés módjának az egység megélését kell szolgálnia a szinódusok előírása és az Apostoli Szék jóváhagyása szerint.

Fontos elkerülni az egyénieskedést a liturgiában, mely valójában a megosztottságot fejezi ki az egyes egyházakon belül. Azt se felejtsük el, hogy ortodox testvéreink figyelnek bennünket: még ha nem is ülhetünk együtt az eucharisztia asztalához, szinte mindig ugyanazokat a liturgikus szövegeket imádkozzuk és ünnepeljük. Figyeljünk oda tehát az olyan kísérletezésre, mely árthat a látható egység folyamatának Krisztus tanítványai között – figyelmeztetett a pápa, majd leszögezte: a világ azt kéri tőlünk, hogy tegyünk tanúságot a szeretetközösségről.

Ha mi botrányt okozunk a liturgikus vitákkal – amint az a közelmúltban sajnos előfordult –, akkor csak a megosztás mesterének a kezére játszunk.

Ferenc pápa végül bátorítását és áldását küldte a keleti egyházakhoz tartozó híveknek, majd imákat kért saját magáért, és imáiról biztosította a plenáris ülés résztvevőit.

Forrás: Magyar Kurír, 2022. február 18.

Együtt a babákért

Kedves Újlaki Hívek!

A DM Magyarország és a Katolikus Karitász együttműködésében 2022-ben is elindult az Együtt a babákért elnevezésű program, melynek keretében az Esztergom-Budapesti Egyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központ több hónapra elegendő pelenka adománnyal tudja segíteni a rászoruló kisgyermekes családokat.

A kisgyermekes szülők számára a pelenka vásárlás anyagilag igen megterhelő feladat, különösen a mostani időszakban, amikor érzékeljük, hogy a járvány miatt sokan kerültek nehéz élethelyzetbe. Ezen próbál enyhíteni az Együtt a babákért akció, melynek támogatottjai körébe tartoznak a nehéz anyagi körülmények között élő családok mellett a sokgyermekes, illetve ikreket, valamilyen fogyatékkal élő vagy krónikusan beteg gyereket nevelő családok, de azok a kisgyermekes családok is, ahol egy hirtelen, váratlanul jött probléma nehezíti a család jelenlegi anyagi helyzetét. (pl. munkahely elvesztése, betegség, valamilyen hirtelen jött nagyobb kiadás stb.)

A támogatás igénylése esetén 3-mas (4-9 kg) és 4-es (9-18 kg) méretű, Baby Love márkájú pelenkát lehet kérni, fő szabály szerint egy gyermekre csak egy alkalommal (kivételt képeznek az egyénileg elbírált méltánylandó körülmények). Ez az egyszeri alkalom több hónapra elegendő pelenka támogatást jelent.

A pelenka kérelmek befogadására 2022. augusztus 15-ig van lehetőségünk. A támogatási kérelem kizárólag a plébániai karitász csoporton keresztül, csoportvezetői vagy plébánosi ajánlással adható be, ezért kérjük, amennyiben családja költségvetésében segítséget jelentene a meghirdetett pelenka támogatás, jelezze az Újlaki Karitász csoportnak a karitasz@ujlakitemplom.hu email címen. Ezt követően az Újlaki Karitász munkatársai felveszik Önnel a kapcsolatot, továbbítják a kérelmezéshez szükséges dokumentumokat és a felmerülő kérdések megválaszolásában segítséget nyújtanak.

Továbbá, ha van olyan ismerőse, akit szintén érint a felhívás, kérjük továbbítsa levelünket.

Köszönettel:

Az Újlaki Karitász munkatársai

2022. februári programok Mindszenty bíboros egykori börtönében

2022. február 24-én újra lehetőségünk lesz belépni a volt Conti utcai ávós börtön (VIII. Mindszenty József tér 2.) területére, és felkeresni azokat a cellákat és helyszíneket, ahol Mindszenty bíboros raboskodott.

Február 25-én a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján rendhagyó megemlékezést és fotókiállítást rendezünk Mindszenty József bíboros, Endrédy Vendel, Kiss Szaléz, Oloffson Placid és sok más ártatlanul elítélt rabságának helyszínén, a volt Conti utcai börtön közönségtől elzárt sétálóudvarán, a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.

Február 24.
A vezetett séták időpontjai:
9:00, 10:00, 11:00, 13:00, 14:00, 15:00

Február 25.
13:30 Kovalovszky Dániel – Egy pokoli színjáték díszletei c. fotókiállítás megnyitója a börtön sétálóudvarán (regisztrációhoz kötött)
14:00 Koszorúzás és megemlékezés, a börtön előtti Mindszenty József téren
Beszédet mond: Földváryné Kiss Réka (NEB)
A résztvevőket megáldja: Cserháti Ferenc püspök

Szeretettel hívjuk azokat, akik még nem látták ezt a különleges helyszínt és persze azokat is, akik újra szívesen megtekintenék.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött:
https://ungmind.typeform.com/to/PcVi8SV9

Bízd Rá Magad – Rád Bíztam Magam

A közelgő Házasság Hetéhez kapcsolódóan szeretettel ajánljuk a Bízd Rá Magad portál országos párkapcsolat gazdagító játékát és izgalmas kerekasztal beszélgetéseit. 

2022. február 20-án különleges párkapcsolat-gazdagító játékot indít a Bízd Rá Magad  „Élménytér –  ahol együtt játszunk – párkapcsolati időutazás” címmel.  A négy héten át tartó játékra mindazokat a magyarországi párokat várják, akik szeretnék megerősíteni párkapcsolatukat és tartós életközösségben gondolkodnak.

A játék 1 hónapos időtartama alatt négy, a múltból a jövőbe mutató feladatsoron át „utazik” a pár, melyeket minden hét vasárnapján hirdetnek meg a szervezők e-mailben, zárt Facebook-csoportban és a bizdramagad.hu felületén. A regisztrált felhasználók a játék során minden szerdán „támogató üzenetet” is kapnak; melyek további segítséget nyújtanak számukra az adott hét feladataihoz kapcsolódva.
A játékba regisztráltak 2022. március 26-án 17 órától egy online (streamelt) zárórendezvényre kapnak meghívást, amelynek kiemelt előadója Pál Feri atya lesz. A legalább három feladatot teljesítő játékosok nyereménysorsoláson is részt vehetnek majd, ahol – támogatóinknak köszönhetően – több mint 20 értékes nyeremény kerül kisorsolásra, köztük több két éjszakás szállodai voucher, SPA belépők, páros fotózás, borkóstoló, valamint további tartalmas páros programok, finom borok és párkapcsolati témákhoz kapcsolódó könyvek.

Részletek és regisztráció: https://bizdramagad.hu/cikk/elmenyter-ahol-egyutt-jatszunk

2022.02.19-én 16 órától, RÁD BÍZTAM MAGAM… – “Tapasztalatok és jó gyakorlatok a házasság megerősítésére” címmel két izgalmas és mélyreható kerekasztal-beszélgetésnek is részesei lehetünk a D50 Kulturális Központban. 

A program során Zsuffa Tünde író a dr. Csókay András – Altay Daniella házaspárt és Marton Zsolt váci püspököt kérdezi a hit házasságban betöltött szerepéről, valós veszélyekről, megélt küzdelmekről és a tragédiák feldolgozásáról, illetve fontos párkapcsolati témákban szólalnak meg a bizdramagad.hu oldalhoz kapcsolódó szervezetek! Megtudhatjuk, hogy milyen kísértések jelentkezhetnek egy pár életében, emellett szó lesz a megbocsátásról és az újrakezdés lehetőségéről is és arról is, mit tehetünk párkapcsolatunk gazdagítása, erősítése érdekében, a beszürkült hétköznapok ellen és az eltávolodás megelőzésére.
A helyszíni részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött és az aktuális járványügyi szabályok betartásával lehetséges. A rendezvényt az EWTN Katolikus TV élőben is közvetíti.

Részletek és regisztráció: https://bizdramagad.hu/cikk/rad-biztam-magam-

Agapé – új vallási kerekasztal-beszélgetés a Duna tv-n

Társadalmi, közéleti jelenségek állnak az Agapé című új vallási műsor középpontjában. A csütörtök esténként jelentkező egyórás kerekasztal-beszélgetésen a vendégek a műsorvezetővel, Vágvölgyi Gergellyel, keresztény válaszokat keresnek a felvetődött kérdésekre.

Társadalmunkat érintő kérdések, keresztény nézőpontból. Egy asztaltársaság beszélgetése közös értékrenddel, de akár eltérő véleményekkel.  Művészek, szakértők, papok és lelkészek ülnek hétről hétre egy asztalhoz, hogy megvitassák a mindennapi életünket meghatározó kérdéseket – őszintén, tabuk nélkül.

(Forrás: Magyar Nemzet, 2022. február 2.)

Biblia-per: az európai cenzúra sokkoló példája

GYŰLÖLETBESZÉDDEL VÁDOLJÁK A VOLT FINN BELÜGYMINISZTERT, AMIÉRT A SZENTÍRÁSBÓL IDÉZETT

Európa-szerte nagy társadalmi és médiavitát váltott ki Päivi Räsänen finn parlamenti képviselő, volt belügyminiszter pere, aki ellen Szent Pál homoszexualitással kapcsolatos sorainak megosztása miatt indítottak eljárást. Az eset kapcsán több magyar politikus is szolidaritásáról biztosította a képviselőt, február 13-án pedig szimpátiatüntetés lesz a finn nagykövetség előtt. Robert Clarke jogi szakértő szerint ez az eddigi legsokkolóbb példája az Európában egyre inkább látszódó és erősödő cenzúrának.

Päivi Räsänen senkit nem bántott meg, nem volt sértő a megnyilatkozása, egyszerűen a meggyőződését osztotta meg a közösségi térben – hangsúlyozta az ADF Inernational nemzetközi jogvédő szervezet vezetőségi tagja a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Robert Clarke szerint éppen ezért az, hogy a főügyész egészen a vádemelésig vitte az ügyet, őket is meglepte, hiszen az úgynevezett gyűlöletbeszédügyekkel kapcsolatos eljárások nagyon ritkán jutnak el a tárgyalásig, illetve az ítéletig. Ez a mostani ügy viszont nem erről szól – mutatott rá.

Azt hiszem, számomra ez az eddigi egyik legsokkolóbb példája az Európában egyre inkább látszódó és erősödő cenzúrának  – fogalmazott a jogi szakértő, továbbá felhívta a figyelmet, hogy ez az eset másoknak is azt az üzenetet közvetíti, hogy jobban teszik, ha öncenzúrát gyakorolnak, és inkább nem beszélnek. Ugyanis ha egy volt minisztert megvádolhatnak, akkor bárki mással is megteszik – húzta alá.

Mint ismert, Päivi Räsänen finn kereszténydemokrata parlamenti képviselőt gyűlöletbeszéddel vádolják, amiért 2019-ben egy Twitter-üzenetben vonta kérdőre egyháza vezetőit a Pride-rendezvények támogatása miatt. A volt belügyminiszter Twitter-bejegyzését Pál apostol rómaiakhoz írt levelének egy részletével (Róma 1,24–27) támasztotta alá, amelyek szégyenként bélyegzik meg az azonos neműek kapcsolatát. A január 24-én kezdődő büntetőeljárás – amelynek eredményeként a képviselő akár két év börtönt is kaphat – a hazai keresztény körökben is nagy visszhangot váltott ki, így sokan, köztük több magyar politikus is szolidaritásáról biztosította a képviselőt. Azbej Tristan a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kijelentette: nem fogadjuk el azt, hogy a bibliai tanítás megvallása bűncselekmény, továbbá elutasítjuk, hogy bárkinek az „érzékenységét” a Szentírás cenzúrázásával lehetne „megvédeni”.  A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára továbbá rögzítette: a vallási és lelkiismereti szabadság alapvető emberi jog, ami a keresztény embereknek is kijár. Azbej Tristanhoz hasonlóan Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő is megerősítette: Päivi Räsänen meghurcolása elfogadhatatlan, hiszen semmi mást nem tett, csak hangosan kimondta, hogy az Isten férfinak és nőnek teremtett minket, a házasság szentsége pedig férfi és nő között valósul meg. Emellett aktívan kiállt azon véleménye mellett, mely szerint a gyermekekre károsan hatnak a gender- és transzgender-ideológiák. Ezzel szemben mikor állítottak bíróság elé olyan aktivistákat, akik az egynemű házasságot propagálták vagy akik a gyermekek nemváltoztató beavatkozásait, az iskolákba belopakodó transzgender-ideológiákat hirdették? – vetette fel Bocskor Andrea. Hozzátette: ebben az ügyben ismét a szólás- és véleményszabadság kettős mércéje mutatkozott meg.

A politikusok támogató megnyilvánulásai mellett szimpátiatüntetés is szerveződik Päivi Räsänenért. A felhívás szerint a vallás- és szólásszabadság, valamint a képviselő támogatására meghirdetett demonstrációra február 13-án – egy nappal az eljárás folytatása előtt – Finnország budapesti nagykövetsége előtt, délután két órakor kerül sor. 

(Forrás: Magyar Nemzet, 2022. február 7.)

Mindszenty alakja – interjú Fejérdy Andrással

A római Collegium Hungaricumban is bemutatták azt a nemrégiben megjelent, angol nyelvű kötetet, amely a Mindszenty-per 70. évfordulója alkalmából rendezett, 2019-es konferencia tanulmányait gyűjti össze. A Vatikáni Könyviadó gondozásában megjelent könyvről, Mindszenty József alakjáról, a kommunizmus és egyházak kapcsolatáról Fejérdy Andrást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettesét, a Pázmány Péter Katolikus Egyedem docensét kérdezte a Magyar Nemzet.

– Mi volt a 2019-ben, a magyar parlamentben megrendezett Mindszenty-konferencia célja?

– A kerek évforduló kitűnő alkalomnak mutatkozott, hogy Mindszenty József alakját tovább kutassuk, illetve a történelmi időszakot Magyarország, illetve a tágabb kelet-közép-európai régió viszonylatából is megismerjük. Többek között azt is, hogy a különböző egyházi felekezetek a diktatúra időszakában milyen sorssal néztek szembe. Célunk volt az is, hogy Mindszenty személyén keresztül tágabban is bemutathassuk azt a történelmi időszakot, amelyben a katolikus egyháznak és főpásztorainak az 1945 utáni szovjet diktatúra alatt helyt kellett állniuk.

– Erdő Péter bíboros úr egy várva várt hír közzétételére utal a kötet előszavában. Mi volt ez az újdonság?

– Erdő Péter bíboros nem lehetett jelen a konferencia megnyitóján, hiszen szolgálata Rómába szólította. A konferenciát megelőző napokban határozott Ferenc pápa arról, hogy Mindszenty József szentté avatásának folyamata egy lépéssel előbbre haladt. Azt a határozatot hozta, hogy a Szentszék a „Tiszteletreméltó” címet adja a bíborosnak, ami azt jelenti, hogy a hívek Mindszentyt ettől kezdve nemcsak példaképként láthatják maguk előtt, hanem közbenjáróként fordulhatnak hozzá. Az erről szóló híradást nagy örömmel olvashattuk fel a konferencia első napján az országgyűlésben.

– Összetett szervezőmunka eredménye a kötet. Milyen intézmények és társintézmények járulhat hozzá létrejöttéhez?

–  A konferenciának az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága volt a házigazdája a Parlamentben, a szervező partner intézmények pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete voltak, utóbbi jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozik. A kötet kiadásában, a két magyar intézményhez tartozó szerkesztők koordinálásában a Vatikáni Kiadó és a Pápai Történeti Bizottság vett részt.

– Milyen fókuszpontokra épült a kutatómunka és az ezt összefoglaló kiadvány?

– A kötet alapvetően Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek alakjára, néhány további magyar katolikus püspök vagy főpásztor, illetve a közép- és kelet-európai régiók meghurcolt katolikus főpásztoraira fókuszál. Ezzel együtt tartalmaz olyan tanulmányokat is, amelyek protestáns pásztorok tapasztalatára is kitekintenek, ilyenek az Ordas Lajos peréről, illetve a Ravasz László püspökről készült tanulmányok.

– A kutatások tükrében mi derül ki a különböző felekezetek tapasztalatából? Mely egyházak jelentettek komoly veszélyt a kiépülő szovjet rendszer számára?

– A személyes életutak és élettapasztalatok, koncepciós perek, eljárások, internálások, házi őrizetek történetén túl a kötet közvetetten a kommunista egyházpolitika stratégiáját és logikáját is kitűnően körvonalazza. A szovjet egyházpolitikának a katolikus egyházzal szembeni legnagyobb problémája az volt, hogy egy nemzetközi alárendeltségben működő hierarchia, egy transznacionális módon működő egyház sokkal nehezebben ellenőrizhető és megtörhető, ezért állambiztonsági kockázatot jelentett a rendszerre nézve. Az ideológiai szembenálláson túl, amely általában minden keresztény felekezettel kapcsolatban fennállt, a kommunizmus részéről a katolikus egyházzal szemben még ez a plusz tényező is létezett. Számos olyan dokumentumot ismerünk, amikor szentszéki intézkedéseket az egyes egyházpolitikai vezetők úgy értékelnek, hogy beleavatkozik az adott ország belpolitikai ügyeibe. Pontosan emiatt a katolikus egyház vezetői ellen jellemzően határozottabban léptek fel. Lépéseket tettek arra is, hogy lazítsák a kötelékeket Róma és a helyi egyházak között. A nemzeti egyházak létrehozására elsősorban, de nem kizárólag a görögkatolikus egyházak esetében törekedtek, hiszen a Rómával a korábbi századokban megkötött unió felmondásának kikényszerítése után lehetőséget láttak arra, hogy híveit és papjait visszatérítsék az ortodox egyház kebelébe. Ez történt például az Ukrán Görögkatolikus Egyház esetében és Romániában is.

– Hogyan jártak el a latin rítusú egyházak vezetőivel?

– Őket is megpróbálták elszakítani Rómától. Alojzije Stepinac zágrábi érsek, valamint Gasper Thaci albán prímás érsek és Vincenc Prennushi durresi érsek esetében is tudunk például arról, hogy 1945 nyarán, már a kezdetekkor az adott országok kiépülő kommunista vezetése megkörnyékezte őket azzal az ajánlattal, hogy hozzanak létre egy Rómától elszakított nemzeti katolikus egyházat, és akkor tovább működhetnek. Ugyanígy léptek fel egyébként a román görögkatolikus püspökökkel szemben is: felajánlották nekik, hogy térjenek át az ortodoxiára, és akkor elkerülhetik a súlyos börtönbüntetést. Vannak ugyanakkor olyan katolikus területek is, ahol a kommunista diktatúra kiépítésének az eltérő folyamata miatt egy nemzeti egyház létrehozására nem nagyon volt lehetőség. Ugyanakkor ezeken a területeken is jellemző a konfrontáció attól függetlenül, hogy az adott vezetéssel a püspökök mennyire keresték az együttműködést. Mindszenty kezdettől fogva inkább az ellenállás, szembenállás stratégiáját követte. Voltak a magyar püspöki karban olyanok is, akik – legalább időnyerés céljából – a megegyezést is elképzelhetőnek tartották. Josef Beran prágai érsek is tett gesztusokat a kiegyezés irányába, sorsa mégis ugyanaz lett, mint Mindszentyé, csak nem 1948-ban, hanem 1951-ben internálták. Ugyanez a sors várt Lengyelország prímására, Stefan Wyszynskire is 1953-ban. Előbb vagy utóbb valamennyi egyházi vezetőt félreállították, függetlenül attól, hogy személy szerint milyen stratégiát folytatott az elnyomó hatalommal való tárgyalások során.

– Mennyiben volt könnyebb dolga az elnyomó hatalomnak a protestáns egyházakkal?

– A protestáns egyházak helyzete egy kicsit más, mert nemzeti jellegű, lokális egyházszervezettel rendelkeznek, még akkor is, ha tartoznak valamilyen nemzetek feletti szövetséghez. Manipulálásuk, megtörésük ezért némileg egyszerűbb, és hierarchikus felépítésük is másképp néz ki. Ezekben az esetekben, ha sikerül félreállítani a korábbi egyházi vezetőt, akkor az alulról jövő választások útján az új vezetés helyére már az új rendszerrel kompromisszumkészebb és ahhoz lojálisabb vezetőket lehet kinevezni. Ezt láthatjuk a két nagy magyar protestáns felekezet esetében. Ordas Lajos evangélikus püspököt még perrel állították félre, Ravasz László esetében pedig olyan légkört teremtettek, amiből nyilvánvaló volt, hogy akár ellenáll, akár nem, le fogják váltani. Ő az adott helyzetben úgy ítélte meg, hogy egyházának működését és továbbélesét inkább a visszavonulással szolgálja.

– A fenti tudományos kutatások anyaga miért éppen egy vatikáni sorozatban jelent meg?

– A közép- és kelet-európai történeti kutatásnak két nehézsége van: regionálisan és nemzetközi téren is nehezen kapcsolódnak össze a kutatási eredmények. A fő oka ennek az, hogy elsősorban nemzeti nyelven tárjuk fel és írjuk meg lokális forrásokból a történteket. Így sem a nyugati kutatók, sem a szomszédos államok kutatói nem tudnak könnyen hozzáférni egymás feltárt munkáihoz. Ha magyarul megírok valamit, azt nem biztos, hogy el tudják olvasni Lengyelországban, Romániában, Horvátországban, és ez visszafele is ugyanúgy érvényes. Nyugat-Európára vonatkozóan ez még jobban igaz, ahol a régió nyelveit nagyon kevesen ismerik olyan szinten, hogy eredeti forrásokból kutassanak, vagy akár a helyi nyelveken írt szakirodalmat feldolgozzák. Nagyon fontos tehát, hogy olyan munkák szülessenek, amelyek ezeket a korlátokat áthidalják. Ez a szándék vezetett minket is, amikor egymás és a nemzetközi tudományos közösség számára is hozzáférhetővé kívántuk tenni mindazokat az eredményeket, amelyeket ebben a témában az elmúlt években kutatásaink elérhetővé tettek a régióban. Elsősorban Mindszenty alakját illetően, de hozzá kapcsolva más főpásztorok esetében is, akik közül többen már a nemzetközi szakirodalomban is viszonylag jól ismertek, de vannak olyanok is, akikre eddig kevesebb figyelem irányult, mint például Márton Áron püspök.

– Milyen nyelven dolgozza fel a kötet az eredményeket?

– A régi, jól bevált együttműködésekre alapozva a Pápai Történettudományi Bizottságot kerestük meg azzal a kéréssel, hogy fogadja be nagy presztízsű sorozatába a konferencia anyagából készült kötetet. E sorozat kötetei eddig túlnyomórészt olasz nyelven jelentek meg, ez az első teljesen angol nyelvű. Pontosan azért döntöttünk az angol mellett, hogy minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé tegyük a közép-európai kutatások eredményeit. Ugyanezért fontos, hogy a vatikáni sorozat részeként jelent meg a konferencia anyaga, mert így biztosított, hogy a világ minden részére eljusson. Aki a témával foglalkozik, az egész biztosan kezébe veszi ezt a patinás sorozatot, és ebből fog tájékozódni. Így ezen a köteten keresztül régiónk kommunista egyházüldözéséről szóló eddigi és korábbi kutatásainak szintézise a világ összes jelentős könyvtárában fellapozható lesz Washingtontól Párizson keresztül Münchenig, de valószínűleg több jelentősebb ázsiai egyetem könyvtárában is. Ezzel tudjuk beilleszteni a közép-keleti-európai történetírás eredményeit a nemzetközi vérkeringésbe. Büszkék vagyunk, hogy mindez magyar szervezésben valósul meg. Ezt a régiónk és a nemzetközi tudományosság közötti közvetítő szerepet ugyanakkor fontos hivatásunknak is tartjuk.

– Minden rendelkezésre álló forrás feldolgozásra került a kötet tanulmányaiban?

– A konferencia megszervezésének és a kötet szerkesztésének időszakában tudatában voltunk annak, hogy egy olyan pillanatban készül, amikor megnyílnak a legfrissebb forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a Vatikánban. Ezeket még ebben a kötetben nem használtuk föl, hiszen 2020 márciusában nyíltak a XII. Piusz pápaságára vonatkozó anyagai. Ennek a feltárása Covid-mentes időszakban is hosszabb időt vesz igénybe, hát még a jelen körülmények között. Az itt őrzött források tanulságait tehát a kötet még nem tartalmazza. Inkább az a célja, hogy a most meginduló kutatásoknak kiindulópontot kínáljon.

– Milyen megválaszolatlan kérdések várnak még kutatásra?

– Az eddig rendelkezésre álló anyagok alapján például nem látható még pontosan a Vatikán döntéshozatali folyamata: azt hogy a Szentszék az egyes esetekben milyen információk birtokában lépett, mennyire volt tisztában azzal, hogy mi történik pontosan a helyszínen. A megnyitást követően két alkalommal jártam kutatni a Vatikánban, és így már van némi képem arról, hogy milyen anyagok vannak az 1945–48 közötti időszakból az államtitkárság levéltárában. Érdekes szembesülni ebből többek között a Szentszék és a helyi egyházak közötti kommunikációs nehézségekkel. Magyarország esetében ennek egyik oka az volt, hogy már 1945 tavaszán kiutasították a nunciust, és a továbbiakban nem volt közvetlen kapcsolat sem a Szentszék és a magyar állam, sem a Szentszék és a magyar egyház között. A kommunikáció nemcsak ennek következtében vált nagyon nehézzé. A háborús rombolások és pusztítások miatt 1946 őszéig távírókapcsolat sem működött a Szentszék és Magyarország között, személyi postával pedig nagyon lassan mennek a levelek, ami lelassította és befolyásolta a döntéshozatalt. Egy másik érdekes és mindeddig pontosan megválaszolatlan kérdés a Szentszék viszonyulása a kiépülő kommunista rendszerekhez. A szakirodalomban már régóta komoly vita folyik arról, vajon XII. Piusz pápát inkább elutasító, távolságtartó magatartást jellemezte, vagy pedig ellenkezőleg: ő maga kereste volna a párbeszédet a helyi, mindinkább kommunista vezetésekkel vagy akár a Szovjetunióval, csak a másik oldalról nem volt párbeszédkészség. Az új források fényében egyre inkább úgy tűnik, hogy XII. Piuszban megvolt a nyitottság, hogy bizonyos garanciák megléte esetén valamilyen megállapodást kössön a Szovjetunióval vagy más, szovjet zónába tartozó országok vezetőivel. Ellenben pontosan a Szovjetunió volt az, amely elutasító magatartást tanúsított az egyház közeledési kísérleteire, részben éppen azon már említett felfogás miatt, hogy a nemzetközi katolikus egyház nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Kétségtelen, hogy a kommunizmust mint ideológiát határozottan elutasította XII. Piusz, ugyanakkor egyfajta „passzív” keleti politikát folytatott a kezdetektől: jelzéseket adott, hogy készen áll megállapodásokat kötni, viszont ennek egy feltétele volt, a vallásszabadság biztosításának minimális garanciája.

– Vannak véleményeltérések Mindszenty alakjával kapcsolatban?

– Mindszenty alakját elég sok vita övezi a mai napig: sokan felróják, hogy politikailag mennyire óvatlan, tájékozatlan, ügyetlen volt. Ezen álláspont szerint az a radikalizmus, amivel ő fellépett a kiépülő rendszerrel szemben, az adott esetben még ronthatott is az egyház helyzetén. Visszatekintve valóban el lehet ismerni, hogy több döntésében nem a megfelelő megoldást választotta, azonban ez a szempont Mindszentyre csak mint közéleti szereplőre tekint, és nem veszi figyelembe, hogy ő elsősorban lelkipásztor volt. Mint ilyen, az egyház tanítása és a keresztény értékek melletti kiállás és tanúságtétel fontosabb volt számára a politikai sikernél. Márpedig az, hogy elveinek és hitének védelmében akár a mártírium kockázatát is vállalva egyértelműen és határozottan kiállt, mindenképpen tiszteletet érdemel. Azt hiszem, ez mindenkinek mind a mai napig példamutató lehet függetlenül attól, hogy a konkrét lépéseinek célszerűségéről ki mit gondol.

Imádság Magyarországért

Ima Magyarországért, a magyar nemzetért

Sokan sokféleképpen gondolkodunk a mai magyar és európai helyzetről. Különböző véleményünk van arról, hogy mi lenne az ideális megoldás, mit kellene tennünk, mit remélünk a magyarság jövőjével kapcsolatban. Keresztényként egy valamiben azonban egyet kell gondolunk: imádkoznunk kell az országunkért, népünkért, mert égető szükségünk van arra, hogy az Úr akarata valósuljon meg közöttünk, amint a mennyben, úgy a földön is!

Ezért most mi, az Őrtüzek Imádság Háza szolgálói hívunk és várunk Téged, kérjük együtt Istent, hogy valósuljon meg szeretet-terve Magyarországon, keressük egyedül az Ő országát és igazságát, mert csakis az jelenti számunkra az életet! Szellemi-lelki harc van, ezért legyünk őrálló imaharcosok, akik készítik az Úr útját, hogy a szellemi légtér tisztuljon és Isten cselekedjen.

A mi látásunk szerint Isten az Ő Egyháza (értünk ezalatt minden egyházat és gyülekezetet, amely Krisztust tekinti fejének és az Ő akaratát keresi) által által akarja valósítani akaratát. Azonban a politikusoknak, a vezetőknek hatalmat adott ebben a világban, ezért jó és fontos kérni, hogy valóban Isten szerint éljenek ezzel a hatalommal (pl. ahogy az Úr felébresztette Cirusz lelkét – vö. Ezd/Ezsd 1,1).

Hívunk tehát minden keresztényt, hogy csatlakozzon hozzánk, imádkozzunk együtt Magyarországért 12 héten keresztül, 2022. január 9-től április 3-ig, minden nap. Az imaharchoz azonban bármikor lehet csatlakozni, ha valamiért lemaradtál az elejéről, nyugodtan csatlakozhatsz később is!

Ha velünk tartasz, akkor mindössze annyit vállalsz, hogy 12 héten át minden nap imádkozol a magyar nemzetért, az éppen aktuális témában. Nincs meghatározva, hogy mit és mennyi ideig kell imádkozni, lehet az csak egy mondat, de akár több óra is ? Ha szükséged van segítségre, egy ima-segítséget is le tudsz tölteni az alábbi mezőből.

Hegymászó szaknyelven azt mondhatnánk, hogy csúcstámadást hajtunk végre, ahol öt alaptáborban, majd a csúcson könyörgünk Magyarországért, a magyar nemzetért. Kéthetente új területet imádkozunk át. A témákat ismert egyházi vezetők, közéleti emberek gondolatai vezetik majd fel.

Az imádkozás hat területe, amelyek kéthetente követik egymást:

  1. A magyarországi Egyházért, a keresztényekért, a keresztények egységéért, az egyházi vezetőkért. (január 9-től 22-ig)

    A kezdő témában Varga László kaposvári megyéspüspök mondja el gondolatait egy videóban, amit itt (vagy a YouTube-csatornánkon) tudsz megnézni

2. A politikusokért, a világi vezetőkért. (január 23-tól február 5-ig)

3. A tömegtájékoztatásért, közbeszédért, azért, hogy az emberek tiszteletben tartsák a másik véleményét, és egymást, szerető és elfogadó módon beszéljenek egymással. (február 6-tól 19-ig)

4. A családokért, mint legkisebb közösségekért, emberi kapcsolatokért. (február 20-tól március 5-ig)

5. A fiatalokért, akik Magyarország jövőjének alapjai, zálogai és örökösei. (március 6-tól 19-ig)

6. Magyarország megtéréséért, az ébredésért. (március 20-tól április 3-ig)

Új esztendőben, új szívekkel

Új esztendőben, új szívekkelA Benyus nagycsalád újévi hangversenyt tart a budapesti Ciszterci Szent Imre-templomban, a vasárnap esti 18 órás szentmise után. A világszinten is páratlan zenészcsalád eredetileg tíz testvérből álló kamaraegyüttese ezen a koncerten kiegészül a házastársak és gyermekeik kórusával.

Új esztendőben, új szívekkel a koncert címe, melyet a Szent Imre-templomban tartanak. A Benyus Testvérek Kamaraegyüttese tíz testvérből álló kis szimfonikus együttes. Megalakulásuk idejét nem könnyű meghatározni, mivel a gyermekek születésük sorrendjében fokozatosan kapcsolódtak be a közös zenélésbe, így a kamaraegyüttes közös múltja több mint harminc évre tekint vissza. Benyus Sándor, az édesapa zongorázott, hegedült és kórust vezetett, felesége, Anna pedig hegedült. Az évről évre bővülő együttes tehát egy sokgyermekes házaspár zeneszeretetéből született.

Tagjai a zene iránti szeretetet még gyermekkorukban megtapasztalták, és a muzsikától felnőttként sem szakadtak el. A tíz testvér mindegyike a zenészhivatás mellett döntött, és diplomát szerzett valamely zeneművészeti egyetemen vagy főiskolán. A családi kamarazenélés hagyománya tovább folytatódik, mára már az unokák is együtt zenélnek.

A belépés ingyenes, mozgássérülteknek akadálymentes.

Forrás: Magyar Nemzet, 2022. 01. 13.

Az Ég tartja a Földet

Megkezdődtek Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical olvasópróbái. A Zsuffa Tünde író azonos című regénye alapján készült darabot az Erkel Színházban mutatják be április 8-án és 9-én. 

Az ő hiteles portréját tárja elénk Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical, mely Zsuffa Tünde író azonos című regénye alapján készült, s melyhez Lezsák Sándor dalszövegeket és szövegkönyvet, Szikora Róbert pedig zenét írt. Az előadás főbb szerepeiben Győrfi Anna, Békefi Viktória, Vastag Tamás, Dolhai Attila, Buch Tibor, Szekeres Adrien és Fésűs Nelli lép színpadra.

Az előadás azt mutatja be, hogy a kislány életerős, tettre kész nővé, édesanyává válik. Mély hite cselekvő szeretetként áradt szét: menedékházat alapított árva gyermekeknek, kórházat a betegeknek. Ám Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni.

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője a sajtónyilvános olvasópróbán elmondta, hogy az elejétől kezdve végigkövette az alkotói folyamatot. Mint hangsúlyozta, a tíz hónapja tartó közös munka harmóniában, megértésben telt, de építő kritikákat természetesen megfogalmaztak egymásnak. Később csatlakozott hozzájuk Károly Kati zenei vezető, Szendrényi Éva díszlettervező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, Pataki András producer, Kiss Gábor, aki a hangszerelést készíti, Madarász Zsolt világítástervező, valamint a koreográfusok, Benkő Dávid és Morvai Veronika. – Sikerült hazánk legkiválóbb színészeit, művészeit felkérni a kettős szereposztásban megtekinthető musicalre. A mintegy hetvenfős előadásban színészek, gyerekszereplők, énekes-ensemblék, táncosok, kaszkadőrök és artisták is szerepelnek – tette hozzá.

Cseke Péter lapunknak jelezte, hogy Szent Erzsébet nyolcszáz évvel ezelőtt élt, de története ma is példa mindnyájunknak, hiszen egész életében másokat segített. – Úgy vélem, hogy ez a különös, pandémiás időszak megmutatta, hogy ma is vannak körülöttünk, akik másokért emberfeletti erővel küzdenek, tehát az előadás azt üzeni, hogy ma is élnek köztünk szentek. Kérdésünkre a rendező kifejtette, hogy már az első próbára úgy érkezik, hogy látja maga előtt az egész előadást, mint egy filmet. A látványos, negyvenhét jelenetből álló darabot a Bálnában, március végétől pedig az Erkel Színházban próbálják.

Az olvasópróbán a korhű díszlet- és jelmeztervekbe is bepillanthattunk, s ízelítőt kaptunk a jelenetekből, dalokból.

Az eseményen Zsuffa Tünde elmondta, hogy szerette volna rehabilitálni Gertrúdot, mert a valóság teljesen más, mint amit a Bánk bánban megismerhettünk. Mint rámutatott, a regény írása közben a történelmi hűségre törekedett, az Erzsébet haláláról szóló részt szinte egy az egyben német krónikából másolta ki. – Az volt a célom, hogy magyar szentként ábrázoljam Erzsébetet, aki a női eszmény megtestesülésévé vált, s megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és múlhatatlan – fogalmazott Zsuffa Tünde.

Pataki András producer az olvasópróbán bejelentette, hogy a darab ősbemutatóját április 8-án és 9-én tartják az Erkel Színházban, augusztus ­31-ig pedig összesen tizenkét alkalommal tűzik műsorra.

Június 4-én Fertőrákoson, június 11-én pedig Sárospatakon láthatja a közönség az előadást. Mint elhangzott, már készül a német fordítás, így a tervek szerint 2023-ban Németországba, valamint a határon túli magyar területekre, köztük Erdélybe is elviszik Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt.